Bevándorlás A naponta változó helyzet és a raktárkapacitás szűkössége jelent problémát a segélyszervezetnek
Nem készült még becslés arról, mennyi adomány érkezett a menekülteket segítő szervezetekhez, mivel egyelőre az elsődleges feladat az adományok továbbítása. Annyi biztos azonban, hogy a segítésben legnagyobb szerepet játszó Migration Aid már gondokkal küzd, mert raktár hiányában nehezen tudja megoldani a beérkezett készletek tárolását – tudta meg a Világgazdaság Fritz Katalintól, a mozgalom adománykoordinátorától. A helyzetet az is nehezíti, hogy a bevándorlás üteme kiszámíthatlan: amíg a múlt hét végén Budapesten volt a legnehezebb a helyzet, mostanra a szerb határon, Röszkénél alakult ki a legnagyobb tömeg, így ott van szükség az adományokra.
A Migration Aiden kívül több segélyszervezet is jelen van Budapesten vagy más területeken, velük Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője egyeztetett még a múlt héten. Ami a kormányt illeti, Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára augusztus végén arról beszélt, hogy 30 milliárd forintot csoportosítottak át a migrációval kapcsolatos kiadásokra. Igaz, ennek a legnagyobb része idegenrendészeti intézkedésekre ment vagy megy el.
Az Európai Bizottság korábban jelezte: több uniós alapból 85 millió euróval támogatja Magyarországot 2020-ig, sürgősségi támogatásként pedig gyorsított eljárásban bírálja el a kormány 8 millió euróra vonatkozó kérelmét. Brüsszel a hotspotok felállításával is segítené a magyar hatóságokat, igaz, a kormány erre azt mondja: ezeket a regisztrációt könnyítő pontokat azokban az országokban kell működtetni, amelyek frontországnak számítanak, hazánk pedig nem ilyen. Az Európai Bizottság holnap ismerteti a menekültválság kezelésével kapcsolatos újabb terveit, a kiszivárgott hírek szerint fejenként hatezer euróval támogatná a kvóták alapján áthelyezett személyek ellátását.
A kvótarendszerről beszélt tegnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium éves misszióvezetői értekezletén Orbán Viktor miniszterelnök is. Kiemelte: ez nem a megfelelő megoldás a krízisre, hiszen először a külső határok védelmét kellene megoldani. „Az is nyilvánvaló, hogy semmilyen terv nem létezik a válsághelyzet kezelésére” – közölte múlt heti brüsszeli tárgyalásait összegezve a politikus. Szerinte egy olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni, amelyből az unión kívüli országoknak nyújtanának segítséget a probléma ottani kezelésére.
A menekültválság költségeivel kapcsolatban arról beszélt: ha az ebből fakadó terheket a magánemberek adják össze, az nemzetgazdaságilag még előnyös is – vélhetően a fogyasztás növekedése miatt –, ám ha ez a teher az országokra jut, az olyan kiadásnövekedés, amely könnyen „gazdasági katasztrófába sodorhatja” őket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.