Átmeneti amerikai lassítás

A befektetők és az elemzők most megpróbálják a jegybanki döntéshozók szempontjai szerint is értelmezni a kereskedelmi minisztérium által a bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedévi alakulásáról közzétett adatokat. Az 1,5 százalékkal növekvő gazdasági teljesítmény megfelelt a várakozások átlagának, vagyis nagyobb meglepetést nem okozott, viszont az ütem egyértelműen lassult. A július–szeptemberi periódusban elsősorban a nagyarányú készletváltozás fogta vissza a gazdaságot, s ha ezt a hatást kiszűrjük, akkor viszont háromszázalékos iramot kapunk, ami inkább biztató a jövőre nézve. Ráadásul az előrejelzések, például a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek azt sejtetik, hogy a negyedik negyedév igen jól indult, s az ütem magasabb lesz a harmadik negyedévinél. Az első fél évben a gazdaság 2,3 százalékkal bővült, tavaly az egész évben 2,4 százalékkal.

S bár a GDP-adat a Fed kétnapos kamattartó ülése után jelent meg, ám a jegybanki döntéshozók is azt mondták, hogy a gazdaság mérsékelt ütemben növekedik. Igaz, az állásteremtés irama lassult, de a munkaerőpiacon javult a források felhasználásának a hatékonysága. A közleménynek az elemzők szerint ez az egyik kulcseleme, mármint az a felvetés, hogy a korábbiakhoz képest kevesebb munkahely keletkezik. Kimaradt viszont a rövid szövegből a nemzetközi környezet változása miatti aggodalom, pusztán annyit jegyeztek meg a nyíltpiaci bizottság tagjai, hogy figyelemmel követik az eseményeket. Nem utaltak a dollár erejére sem. Holott a friss GDP-adat is rávilágít e hatásra, hiszen a lassulás részben az export visszafogottabb bővülésének is a következménye, nemcsak a dollár, hanem a feltörekvő gazdaságok szerényebb irama és kereslete miatt. Ezzel szemben az októberi beszerzésimenedzser-index inkább azt tükrözi, hogy a külföldi megrendeléseket nem befolyásolta érdemben a valuta ereje.

A dollár csütörtökön augusztusi szintjére, az euróhoz képest az 1,09-es kurzusra erősödött, hiszen a piac a másik kulcsmondatot, miszerint a „következő ülésen” terítékre kerül a hét éve nulla és negyed százalék közé szorított irányadó kamat emelése, úgy értelmezte, hogy jó eséllyel meg is hozzák ezt a döntést a Fedben. A nyíltpiaci bizottság egyik tagja, a richmondi tagbanki elnök, Jeffrey Lacker már szerdán lépett volna. S az még a szeptemberi ülésen kiderült, hogy a többség az idei kamatemelést pártolja.

A valuta ereje azonban féken tarthatja az inflációt, amely jóval a kétszázalékos cél alatt vánszorog. A jegybanki vezetők közül néhányan ezért érvelnek viszont a kamatemelés tovább halogatása mellett. A közlemény a szokásos fordulatot tartalmazta: a bizottság akkor emel, ha meggyőződött az infláció gyorsulásáról, a célhoz közeledéséről.

Bátorító ugyanakkor a GDP-adatban, hogy a fogyasztás élénk maradt. Ez azzal magyarázható, hogy a háztartások adózott reáljövedelme 3,5 százalékkal gyarapodott, így a megtakarítási ráta is emelkedett.

A decemberi ülésig még a GDP-adatot is felülvizsgálja a kereskedelmi minisztérium statisztikai részlege, megjelennek az októberi és a novemberi foglalkoztatási és inflációs adatok. Az európai jegybank már december elején bejelentheti a mennyiségi lazítási programjának a bővítését, s ezt követően a Fed vezetőire összpontosul majd a piacok figyelme.