Az ukránok imádnak árammal kereskedni Magyarországgal, és ennek nyomós oka van

Az ukrán áramkereskedők igyekeznek élni azzal a lehetőséggel, hogy országuk villamosenergia-hálózata 2022-ben csatlakozhatott az európai átvitelirendszer-üzemeltetők (ENTSO-E) hálózatához. Azóta Ukrajna több országból importálhat villamos energiát, és kihasználhatja az áramexport lehetőségeit is, amikor éppen feleslege van. Nagy partnerei közé tartozik Magyarország, mindkét irányban. (Egyébként a földgázt illetően is rászorulnak Magyarországra.)

Magyarország az ukrán áramexport fő piaca

Éppen a felesleg megnövekedése az ukrán júniusi áramkülkereskedelem érdekessége. Míg ugyanis az ukrán áramexport ez év májusában még 89,3 gigawattóra (GWh) volt és négy szomszédos országba irányult, júniusban ötre nőtt a vevő országok száma, az általuk együtt fogadott mennyiség pedig 237,8 GWh lett, vagyis a növekedés közel háromszoros. Változás az is, hogy míg májusban Ukrajna áramimportja volt a nagyobb, júniusban már az exportja.

Az ukrán áram messze legnagyobb vevője éppen Magyarország volt. Magyarország júniusban a májusinak majdnem a négyszeresére növelte az importját, igaz, kicsit az eladásai is nőttek. Piaci forrásunk a jelenség mögött két dologra mutatott rá:

• Ahogyan Magyarországon, úgy egyes időszakokban Ukrajnában is a szükségesnél több áramot termelnek a naperőművek a napsütéses órákban, ennek az áramnak pedig piacot kell keresni, akár külföldön is.
• Amikor a naperőművek csúcstermelése idején érkezik plusz áram a magyar áramtőzsdére, a kínálat bővülése lejjebb kényszeríti a HUPX órás árait.

Felmerülhet, hogy ha csak olcsón adható el a magyar piacon a felesleges ukrán naperőművi áram, akkor miért itt keresnek rá vevőt, miért nem az ukrán áramtőzsdén. Forrásunk szerint azért, mert itt eurót kapnak érte a kereskedők, míg Ukrajnában csak hrivnyát. Ehhez hozzátehetjük, hogy miközben a szintén a HUPX-en villamos energiát áruló kereskedőket nem segíti az olcsó ukrán áram, a hazai felhasználóknak kedvez.

Jó lépés volt áramszövetséget váltani  

Magyarország mellett Szlovákia, Lengyelország, Észak-Macedónia és Románia kereskedik még ukrán árammal. Ukrajnából, az ország Oroszország általi, 2022. február 24-én történt, teljes körű megtámadása előtt nagy mennyiségű és olcsó villamos energia érkezett Magyarországra, de csak az ukrán áramrendszertől elszigetelten működő, széntüzelésű burstini erőműből. Ugyanakkor már évek óta folytak azok a műszaki és szabályozási előkészületek, amelyek alkalmassá tették az ukrán energiarendszert arra, hogy összekapcsolódjon az említett, európai ENTSO-E-val, hogy kibővüljenek áramkülkereskedelmi lehetőségei. Az összekapcsolódás tervezett időpontja 2024 volt, de Ukrajna megtámadása után előrehozták 2022 márciusára. Az ukrán áramrendszer fizikailag levált az orosz–fehérorosz hálózatról, és az európai részévé vált. Ebben nagy segítséget kapott a hazai rendszerirányítótól, a Mavirtól is.

Kétoldalú megállapodás helyett aukció

Ekkortól fizikailag Ukrajna bármely erőművéből lehetett Európába exportálni, ám már csak az európai játékszabályok, azaz közös határkeresztező-kapacitás aukciókon keresztül. Ez utóbbi elvárásnak Ukrajna 2024 januárjában tett eleget, a rendszerirányítója azóta teljes jogú tagja az ENTSO-E-nak. 

Az első olyan aukcióra, amely alapján két év után ismét érkezhetett Magyarországra ukrán áram, tavaly februárban került sor. 

Az aukció során az Ukrenergo és a Mavir elosztotta villamosenergia-hálózataik kapacitásait a két ország közötti szakaszon a JAO (Joint Allocation Office) európai univerzális elosztási platformon. Más országokba ezt megelőzően is érkezett ukrán villamos energia, de kissé szabálytalan módon: kétoldalú megállapodásokat követően.

Ez év elején a balti országok is követték az ukrán példát: szakítottak az orosz–fehérorosz áramhálózattal, ezzel megszűnt az attól való függésük is, amelyet európai partnerségre váltottak. A februári lépés kapcsán attól lehetett tartani, hogy elszabadulnak az áramárak az érintett három országban. Bár nem sokkal később valóban volt drágulás, a dráma elmaradt. 

Júniusban egyébként az ukrajnai bruttó lakossági végfelhasználói áramárak hajszállal voltak csak magasabbak a magyarországinál, az észtországiak az európai átlag alatt, a lettországiak és a litvániaiak az európai átlag körül alakultak a finnországi VaasaETT elemzése szerint. A gáz esetében Ukrajna volt a negatív árrekorder európai szinten, míg uniós szinten Magyarország. Mindhárom balti ország érintett tarifája is vastagon az uniós átlag alatt volt, bár a magyarországinak több mint háromszorosát tették ki. A lakossági adatok persze nem elsősorban a piaci árakat tükrözik, inkább az adott országban érvényes szabályozás hatását.   

A károk hatalmasak, a zöldáram a kiút  

Az ukrán külkereskedelmi adatokból azonban messze nem következik, hogy rendben lenne keleti szomszédunk áramellátása, pláne nincs szó árambőségről. Az Unian ukrán állami hírügynökség keddi jelentése szerint ismét támadások érik az ukrán energiarendszert. A teljes körű orosz megszállás kezdete óta több mint 63 ezer támadást regisztráltak energialétesítmények ellen, amelyek közül több mint 700 a kritikus infrastruktúrát célozta meg. 2024-ben az ország már mintegy 10 GW termelőkapacitást veszített.  

Az ukrán belügyminisztérium szerint tavaly e támadások 90 százalékát drónok követték el. A megoldás az alternatív energiaforrások nagyobb súlyú használata lehet. Tavaly az ukrán cégek már több mint 150 millió dollárt fektettek be napenergiába, míg a Kárpátalján a szélenergia hasznosítását érdemes fejleszteni. E régió ugyanis viszonylag biztonságos, és az adottságai is kedveznek a szélerőművek építéséhez.

Várják a pénzüket a napelemesek

A képet azonban árnyalja, hogy az Ukrenergo már 15,3 milliárd hrivnyával tartozik azoknak a vállalkozásoknak, amelyek garantált áron adhatják el az állami vállalatnak az általuk előállított zöldáramot.