Jövőre – de még idén az utolsó negyedévben is – jelentős kihívás lesz a növekedés fenntartása, ugyanis a nehezen beinduló hitelezés mellett hiányozni fognak az uniós források, miközben a mezőgazdaság nem képes megismételni a tavalyi rekordot – közölte Lázár János a Portfolio Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter prognózisa szerint az idén 2200 milliárd forintot fizet ki az uniós intézményrendszer, ami segíti a gyorsabb növekedést, de a tavalyi szint fenntartásához is 500 milliárd forintos emelésre volt szükség a lehívásban. Jövőre 1300-1400 milliárd forint kifizetését tartják reálisnak a szakemberek, bár szerinte 1500-1600 milliárdot is el lehet érni. A növekedési ütem fenntartásához azonban 2000 milliárd forintra volna szükség – tette hozzá. Problémának nevezte, hogy jelentős – féléves – a csúszás a programok kiírásában, jelenleg ugyanis az elosztási viták zajlanak, amelyeket le kell volna zárni.
A kormány a következő hetekben a társadalmi partnerekkel közösen vizsgálja, meg, hogy milyen gazdasági növekedést támogató programot tud létrehozni – jelentette be a miniszter, aki szerint a magyar államadósság mérete is megköveteli a 2 százalék feletti gazdasági növekedést, ám most ez is kihívást jelent. E nélkül – hangsúlyozta a miniszter – az országnak finanszírozási problémái lennének. A növekedés segítése érdekében minden lehetséges eszközt ki kívánnak használni, így például 50 százalékos előleg kifizetését teszik majd lehetővé az uniós finanszírozásban.
Lázár szerint nemzeti beruházási-fejlesztési programra van szükség, mert e nélkül nem lehet fenntartani a növekedés jelenlegi szintjét. Tőkehiányos országban élünk, ahol állami (vagy külső) támogatás nélkül nem lehet fejleszteni – indokolta még. A programban az infrastruktúra fejlesztése kiemelt szerepet kapna, ugyanis ebben továbbra is jelentős lehet a lemaradás a versenytárs országokhoz képest. A miniszter úgy vélte például, hogy az elektronikus (internet-) infrastruktúra fejlesztésére az uniós forrásokban rendelkezésre álló 130 milliárd forint elégtelen lesz. A magyar költségvetésből kellene finanszírozni az új lakások építését is, amely a növekedés motorja lehet, bár azt társadalmi vitakérdésnek nevezte, hogy szükség van-e új otthonokra, ha számos régi áll üresen. A korábbi bejelentett – de egy időre partvonalra került – tervről is beszélt, amely szerint az uniós középvállalati kategóriába már be nem férő száz magyar nagyobb vállalatnak is állami forrásokból kellene segíteni, hiszen e nélkül versenyhátrányt szenvednek el. Ezenkívül elengedhetetlennek nevezte Budapest fejlesztését is, amelyhez véleménye szerint kormányzati támogatás is szükséges, hiszen a fővárosnak nincsenek meg a megfelelő forrásai ehhez (az uniós támogatásokból viszont fejlett régióként ki van zárva). Úgy vélte: látványos, gigaberuházásokra van szükség, valamint azt is közölte, hogy Pest megyét kompenzálni kell, hiszen Budapest miatt nem kaphat uniós forrásokat. Ez 130 milliárdot jelent – mondta.
Lázár az alap és a beruházások forrását a bürokrácia csökkentésében látja. Mint mondta, „mérsékelt bátorságot” érzékel az adóhivatal és az adóbürokrácia átalakítása kapcsán a nemzetgazdasági tárcánál. Bírálta a magyar rendszert, mert hazánkban több mint 220 órát fordítanak adózási adminisztrációra a vállalkozások egy évben. Közölte azt is, hogy a bürokrácia mérete túl nagy Magyarországon, ahogyan az ebből élők száma is magas: kétszerese a hasonló fejlettségű államokénak. Bejelentette, hogy 107 törvény módosítására tesznek javaslatot, de ebben nincs benne az építésügyi és az adóeljárások megváltoztatása.
Karvalits Ferenc, az MNB volt alelnöke szerint a monetáris döntéshozók szerte a világban nehezen hagynak fel a laza monetáris politikával, pedig az bizonyos piaci buborékok képződésével, kialakulásával járhat. Úgy látja, hogy a vállalati szektor a kedvező kamatkörnyezetben, a beruházások elhúzódó hiánya ellenére sem dönt a hitelfelvétel mellett, és az sem „egészséges”, ha egy országnak jelentős folyó fizetésimérleg-többlete van. B. L. M.
Karvalits Ferenc, az MNB volt alelnöke szerint a monetáris döntéshozók szerte a világban nehezen hagynak fel a laza monetáris politikával, pedig az bizonyos piaci buborékok képződésével, kialakulásával járhat. Úgy látja, hogy a vállalati szektor a kedvező kamatkörnyezetben, a beruházások elhúzódó hiánya ellenére sem dönt a hitelfelvétel mellett, és az sem „egészséges”, ha egy országnak jelentős folyó fizetésimérleg-többlete van. B. L. M.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.