A bankokon múlik a magyar növekedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJövőre több átmeneti hatás ki fog futni, amely eddig támogatta a magyar gazdaság növekedését, ezért nehéz lesz érdemben 2 százalék felett tartani annak ütemét a bankok segítsége nélkül – véli Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető közgazdásza, aki Magyarországon járt az elmúlt napokban. Az erős exportteljesítmény, az uniós források gyors beáramlása, valamint a jegybanki növekedési hitelprogram átmeneti hatása 2013 óta 3 százalék felett tartotta a gazdasági növekedést, az EU-forrásokra és a hitelprogramra azonban már nem nagyon lehet számítani.
A kormány ezért arra törekszik, hogy javítsa a kapcsolatot a bankokkal – emelte ki Pasquale Diana, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank is erre törekszik, kemény retorikája ellenére. Magyarországon a vállalati hitelezés 2009 óta folyamatosan csökkent (az MNB a hitelösszeomlás miatt vezette be az NHP-t), szemben Lengyelországgal vagy Csehországgal, ahol az elmúlt években már dinamikus növekedést láthattunk. Szerinte a magyar gazdasági növekedés sokkal fenntarthatóbb lenne, ha a bankok újra növelnék a mérlegfőösszegüket. A Morgan Stanley úgy véli, hogy a jövőre induló növekedéstámogató program hatása kedvező lehet (ebben a pénzintézetek vállalják, hogy mennyi hitelt helyeznek ki), több elemző viszont azt gondolja, hogy a bankokat így nem lehet sokkal több hitel kihelyezésére késztetni, mert nem kínálati, hanem keresleti problémák vannak a piacon, a túl kockázatos vállalatokat pedig nem érdemes hitelezni.
Az MNB viszont nemcsak ezzel, hanem akár az alapkamat további csökkentésével is élénkíthet, ha az Európai Központi Bank tovább növeli eszközvásárlási programját. Ez a felvetés annak tükrében különösen érdekes, hogy az MNB vezetői az elmúlt hetekben gyakorlatilag kizárták az 1,35 százalékos alapkamat további csökkentését – inkább nem konvencionális eszközökkel élénkítenének. Ilyen az önfinanszírozási program is, amely a bankokat az állampapírpiacra tereli. Pasquale Diana prognózisa szerint 2018–19-re az állampapírok devizaaránya 25 százalék alá csökkenhet a mostani 27-ről (a teljes devizaadósság hitelekkel együtt most 34 százalékos), ami 25 éves mélypontot jelentene.
A legtöbb szakértő abban egyetért, hogy a devizaadósság visszavágása a sérülékenységet is csökkenti, a kormánynak és az MNB-nek azonban már nem sok tere maradt arra, hogy a bankokat sokkal több állampapír vásárlására bírja. A pénzintézetek kormányzati kitettsége már így is a teljes eszközállományuk 20 százalékát éri el, ami európai összehasonlításban igen magas, 2002 óta nem látott szint. Ennél csak a román és a horvát bankoknak van nagyobb kitettségük a kormányzatuk felé.
Jövő ősszel jöhet a nagy lassulás
Az építőipari megrendelésállomány további zuhanása folyamatosan begyűrűzik az ING Bank konjunktúraindexébe, ami az egymást követő kilencedik hónapban is esett – írja Balatoni András, a bank vezető közgazdásza. A LeadING HUBE mutató megerősíti, hogy 2016 harmadik negyedévében jelentős lassuláson mehet keresztül a magyar gazdaság, amelyet csak a mezőgazdaság bázishatással összefüggő növekedése menthet meg jövőre. Balatoni szerint idén 2,7, jövőre 2,5 százalékkal nőhet a GDP.
