Hátrány lett az előny

Az év végéig elvileg még megjelennek olyan uniós kiírások, amelyek a budapesti és a közép-magyarországi régió vállalkozásainak szólnak. Eddig ezek a cégek nem tudtak mire pályázni, hiszen egyetlen nekik szóló kiírás sem jelent még meg, ezért nagyon várják a számukra esetleg megnyíló lehetőségeket.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) keretében a tervek szerint lesz majd technológiafejlesztést támogató, K+F+I tevékenységet és prototípusfejlesztést ösztönző pályázat is. Ezek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program már megjelent – az ország összes többi cégének szóló – felhívásainak tükörpályázatai. A cégek 60 százaléka a központi régióban működik, a gazdaságfejlesztési uniós forrásoknak mindössze 5 százaléka van nekik címezve – emelte ki Maróczi Imre, a pályázatírók szövetségének (Pátosz) elnöke.

Mint Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, technológiafejlesztésre például nagyjából 1,4 milliárd forint lesz, ami 30-50 nyertes pályázatra elég. A támogatási intenzitás csak azon a 82 településen éri el a többi régióéhoz hasonló 50 százalékos szintet, amely a kormány által kijelölt szabad vállalkozási zónában van. Azok a vállalkozások tehát, amelyek nem ezeken a kedvezményezett településeken működnek, a beruházásuk értékének legfeljebb 20-30 százalékát kaphatják meg uniós forrásból.

Felvetődik a kérdés, érdemes-e egy akkora összegre pályázni, amely még az általános forgalmi adó mértékét sem éri el, ellenben a fejlesztés minden fázisa, beszerzése, számlája górcső alatt van, s a fenntartási időszak végéig ellenőrizhetik a vállalkozást.

Essősy szerint érdemes élni a lehetőségekkel, ugyanis a vissza nem térítendő támogatások megszerzésének esélye a programozási időszak előrehaladtával egyre csökken országosan is, és ez hatványozottan igaz a közép-magyarországi régióra. Differenciáltan nézve a régiót, a fővárosban kevésbé, de a megyei szempontból hátrányosabb helyzetű településeken tehát megéri vállalni a vissza nem térítendő támogatásért cserébe a pályázati feltételeket. Maróczi Imre szerint a központi régióban pedig inkább a hitelek, illetve a hitel és a vissza nem térítendő támogatások kombinálása segítheti a vállalkozásokat, igaz, ezek a lehetőségek csak jövő évtől érhetők el.

Egy műanyag játékokat gyártó vállalkozás vezetője arról számolt be lapunknak, hogy az elmúlt hetekben több olyan ajánlatot is kapott pályázatíró cégektől, amelyben a „hamarosan” megjelenő uniós pályázat elkészítésében akarnak neki segíteni. Mint mondta, ő azonban előzetesen tájékozódott, s végül arra jutott még az év közepén, hogy mivel a megrendelései megnövekedtek, a fejlesztésével nem várja meg az uniós pályázatot, inkább megveszi a kapacitásbővítéshez szükséges berendezést.

Már tudtak a korrupcióról

Hogy kinek mi éri meg pályázni, az majd a konkrét felhívások tükrében dől el, ugyanakkor épp a napokban jelent meg a Transparency International tanulmánya, amely szerint a nyertes fejlesztések több mint 90 százaléka túlárazott. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára szerint nyitott kapukat dönget a TI azzal, hogy az európai uniós projekteket rendszeresen túlárazzák. Ezt Lázár János miniszter azóta hangsúlyozza, hogy a Miniszterelnökség 2013 augusztusában átvette az „állam az államban” működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, majd 2014-ben megszüntette. A tárca szerint a 2007-ben létrehozott fejlesztési rendszer volt átláthatatlan és korrupt.