Javulhatott a magyar költségvetés egyenlege

A kereskedelem és az ipari termelés szeptemberi adatait hozza nyilvánosságra a héten a Központi Statisztika Hivatal, az adatokból majdhogynem kiderül, mekkorát lassított a gazdaság a harmadik negyedévben. Ugyan a GDP-adatokra még bő egy hetet várni kell (szeptember 13-án közli az első becslést a KSH), ám a növekedés szempontjából fontos két ágazat szeptemberi teljesítménye sokat elárul majd erről is. Az ipari termelés augusztusban ugyan 6,2 százalék volt, ám ez a viszonylag magas érték a tavalyi alacsony bázisnak volt köszönhető, míg júliusban alig 3,4 százalékos növekedést regisztrált a statisztika. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme is visszaesést mutatott a nyáron, a 4,2 százalékos ütem a szakértők szerint közelebb áll a realitásokhoz, miután az online kasszák fehérítő hatása kezd beépülni a bázisba. Ez alapján szeptemberre ennél is alacsonyabb ütem sem elképzelhetetlen.

A héten két egyensúlyi mutatót is közölnek: az államháztartás egyenlege visszatérhet az egész évre tervezett szint alá, míg a devizatartalékok tovább csökkenhetnek az új adatok szerint. Szeptemberben még 7 százalékkal meghaladta a hiány az éves előirányzatot (954 milliárd forint volt), ám októberben az OTP-részvények eladása és az uniós pénzcsapok megnyitása is extrabevételt jelenthetett a büdzsének, amely így jelentős pozitívummal is zárhatta a hónapot.

Friss adatok érkeznek a német ipar állapotáról is. Az augusztusi erős visszaesést követően szeptemberben mind a rendelésállomány, mind a termelés növekedhetett havi bázison, ami Dunai Gábor, az OTP elemzője szerint a VW-botrány árnyékában biztató jel lehet (a VW menedzsmentje szeptember 3-án ismerte el a csalás tényét). Az elemző  az október végén megjelent bizalmi indikátorok alapján úgy véli, hogy az eurózóna gazdasága javuló kondíciókkal kezdhette a negyedik negyedévet. Ha a szeptemberi ipari adatok kedvezően alakulnak, az erős jelzés lesz arra vonatkozóan, hogy az euróövezet növekedése a félelmekkel ellentétben gyorsulhatott 2015 második fél évében – mondta.

Ez csökkentheti az EKB-ra nehezedő nyomást, de a decemberi monetáris lazítást várhatóan nem akadályozza meg. Dunai Gábor hangsúlyozza: az uniós jegybank olyannyira egyértelmű jelzést adott a monetáris politikának a közeljövőben várható lazítására (az eszközvásárlási program keretösszegének bővítésére és a betéti kamat csökkentésére is számíthatunk), amelynek várhatóan nem fog ellene cselekedni. Ezt támasztja alá az is, hogy a gazdaság alapvető képe nem változott: jelentősek a szabad kapacitások a munkapiacon, ennek is köszönhetően egyre alacsonyabb a várt infláció, miközben a kedvező növekedési adatok mögött nagyrészt egyszeri tételek (olajár, eurógyengülés) állnak. Az EKB várhatóan segíteni fogja az euró gyengülését – emelte ki.

A világ befektetői azonban valószínűleg a pénteken megjelenő amerikai munkanélküliségi adatokra figyelnek majd leginkább, hiszen a Fed október 28-i kamatdöntését követő közlemény megfogalmazása szerint a decemberi kamatdöntés (általánosabban: a következő ülés kimenetele) az addig beérkező adatokon fog múlni.

A már ismert ISM feldolgozóipari index, illetve a beszerzésimenedzser-indexek alapján a nem mezőgazdasági álláshelyek számának változása az előző havi 142 ezerről 180 ezer fő környékére emelkedhetett. Bár a munkanélmküliségi ráta az inflációt nem növelő természetes szintje körül van, ezért a foglalkoztatottságbővülés dinamikájának idővel csökkennie kell, az elmúlt hónapokban tapasztalt mértékű lassulás feltehetőleg a Fed döntéshozóit is elbizonytalanította. Módos Dániel, az OTP Bank elemzője szerint a Fed decemberi kamatemelésének valószínűsége akkor emelkedik, ha a nem mezőgazdasági álláshelyek havi bővülési üteme visszatér a 200 ezer fő körüli tartományba, és a bérek esetében is havi emelkedést láthatunk a szeptemberi stagnálás után. Ha így lesz, az a dollár erősédesének irányába hat majd. Mindazonáltal – Módos szerint – jelenleg valószínűbbnek tűnik, hogy idén nem látunk emelést az amerikai jegybanktól.