Jöhet az elektronikus számlázás

Magyarországon 500-700 milliárd forint, az áfabevételek 15-20 százaléka hiányozhat a feketegazdaság, vagyis az áfacsalások miatt – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a PricewaterhouseCoopers (PwC) konferenciáján. Sikernek nevezte az online pénztárgépek és az EKÁER, vagyis az online szállítmány-ellenőrzési rendszer bevezetését: 200 ezer online pénztárgép működik az országban, 48 ezren regisztráltak az EKÁER-be, ahová 8 millió szállítást jelentettek. A hivatalos becslés szerint Magyarországon 24,4 százalékos az áfarés (az elméleti és a valóban befolyó áfa különbsége, amelyet a feketegazdaság mellett az állami áfamentesség, illetve a felszámolás alatt lévő cégek nemfizetései is növelnek). Ez régiós szinten elfogadható, ám a nyugati országok mércéjével mérve magas – mondta a miniszter, aki szerint az online pénztárgépek bevezetése 20 százalék körülire szűkítette ezt a rést.

A kormány „bizonyos szolgáltatók” estében szintén előírja majd az online pénztárgépek alkalmazását – erősítette meg Varga, aki a felsorolásban a gépjárműszervizeket, a wellness-szolgáltatókat, a pénzváltókat és a taxisokat említette meg, hangsúlyozva, hogy utóbbiak szövetségei maguk kérték ezt. A kormány a jövőben az elektronikus számlázást is bevezeti, hiszen így az adóhivatal naprakészen tudja majd figyelni a könyveléseket – ezzel meg lehet akadályozni, hogy a nemzetközi áfacsalók egy kiürített céget hagyjanak maguk után.

A magyar kormány álláspontja szerint a fordított áfa bevezetése jelent igazán hatékony fellépést – hangsúlyozta a miniszter –, hiszen a csalásokra lehetőséget ad minden olyan termék, amelyeknél nehézkes az egyedi azonosítás (élelmiszerek, cukor, gabona). A magyar kabinet azért küzd, hogy a rendszer alkalmazása az államok szuverén döntése legyen. Azt már Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter tette hozzá, hogy másfél év küzdelem után januárban az Ecofin tárgyalhatja azt a kérést, amelyben 10 ezer eurós értékhatárig termékkörtől függetlenül engedélyezni kérték a fordított áfa bevezetését. A körhintacsalásokat (vagy az utaztatásos, a több ország között sokszor csak papíron megjáratott termékekre épülő csalássorozatokat) ez tudja hatékonyan megakadályozni – hangsúlyozta Babiš –, miközben javítja a költségvetések pénzügyi helyzetét is.

Lőcsei Tamás, a PWC partnere szerint az áfacsalások elleni fellépésben egyre fontosabbá válik az államok közötti együttműködés. A cél nem csupán a költségvetési bevételek védelme, de a szabályokat betartó vállalkozók védelme is, hiszen ők hátrányba kerülnek a csalókkal szemben – tette hozzá. Szerinte a csalás nem az áfa mértékétől függ, hiszen a kulcsok országonként eltérők, a problémák mégis azonosak.