Kívülről húzták vissza a növekedést

Csaknem száz százalékra vehető, hogy az eurózóna központi bankja újabb monetáris ösztönzésbe kezd, miután a valutaövezet gazdasága a vártnál kevésbé bővült a harmadik negyedévben. A zóna összesített GDP-je csak 0,3 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, szemben a 0,4 százalékos, a második negyedévi adattal megegyező várakozással (éves alapon viszont gyorsulás mutatkozott, 1,5 százalékról 1,6-ra). A traderek 96 százalékosra árazzák annak valószínűségét a Bloomberg szerint, hogy a mínusz 0,2 százalékos jegybanki betéti kamatot mínusz 0,3 százalékra viszik le az Európai Központi Bank (EKB) a december 3-i ülésén.

Habár a belső folyamatok általában jól alakultak – állapította meg az elemzők többsége –, a GDP-növekedést olyan külső tényezők fogták vissza, mint a világkereskedelem gyengélkedése, ezen belül a feltörekvő piacokra irányuló export meredek zuhanása.

A széttartó folyamatok hatását az euróövezet legnagyobb gazdasága tükrözte a legjobban: Németországban hiába erősödik a belső fogyasztás, az exportkereslet szűkülése nyomán 0,4-ről 0,3 százalékra lassult a bővülés. A gazdaságot érzékenyen érinti a feltörekvők, köztük Kína lefékeződése. Igaz, sok elemző szerint ennek hatása nem lesz tartós, a lakossági fogyasztás, illetve a kínai gazdaság stabilizálódása majd segít.

A kivitel visszaesését Franciaország is megszenvedte – a külkereskedelem 0,7 százalékkal húzta vissza a növekedést –, ennek ellenére a gazdaság a vártnál jobban, 0,3 százalékkal bővült, szemben a második negyedév stagnálásával. A fellendülés mögött álló belső keresletet főleg az alacsony olajárak fűtötték, de a korábbinál gyorsabban növekedtek a vállalati beruházások is. Olaszországban viszont nem volt, ami ellensúlyozza az exporthatást: az ország idén lábalt ki a három évig tartó recesszióból, a belső fogyasztás élénkülése várat magára, a munkanélküliség közel 12 százalékos. A harmadik negyedévben csak 0,2 százalékkal bővült a GDP, és nem megnyugtató, hogy az ütem gyengül az első negyedév óta.

A márciusban indult EKB-program eredménye annyiban látszik, hogy a 19 euróország közül csak háromban volt visszaesés: Észtországban és Görögországban 0,5-0,5 százalékos, Finnországban pedig 0,6 százalékos. A sereghajtó finneket a választás utáni patthelyzet mellett sújtotta az orosz embargó. A kommentárok nem mulasztják el megemlíteni, hogy annak idején a még jobban teljesítő Finnország ellenezte a bajban levő déli euróországoknak nyújtandó mentőcsomagokat.

Az EU jobban húz

Az EU-ban az előzővel megegyező, 0,4 százalékos növekedést hozott a harmadik negyedév, az év/éves bővülés 1,9 százalék volt. Negyedéves összevetésben Lengyelország és Szlovákia teljesített a legjobban (egyaránt 0,9 százalék), de az első két negyedévben messze a leggyorsabban növekvő Írország még nem tette közzé legfrissebb adatait.