Magyarország a sor végén kullog

A hazai vásárlóerő nemcsak jóval az európai átlag alatt van, de három év alatt csak kismértékű javulást mutat – derült ki a GfK Hungária felméréséből. A tanulmány által vizsgált 42 európai ország rangsorában hazánk a 31. helyet foglalja el, annak ellenére, hogy az európai átlagtól való eltérését mutató index 37,7 százalékról 38,4 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4949 euróhoz képest 5239 euróra növekedett.

A budapesti index összességében azonban kismértékben csökkent. A leggazdagabb kerületek – mint a II. vagy a XII. – vásárlóerő szempontjából továbbra is erősek, azonban a kevésbé tehetős városrészekben – mint a VIII. vagy a X. kerület – gyengült a vásárlóerő. A GfK tanulmányából kiderül, hogy a megyék közötti különbség a fővárosi indexcsökkenésnek és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei növekedésnek a hatására mérséklődött. Az északnyugati megyéknek az országos átlagtól való eltérés csökkent, míg a keleti megyéké nőtt.

A szomszédos országok közül Szerbia, Románia és Ukrajna lakosai rendelkeznek a magyarokénál kevesebb elkölthető jövedelemmel. Az európai átlag 13 636 euró, a legszegényebbek az ukránok, ahol 978 euróból, valamint a moldávok, ahol fejenként 1214 euróból gazdálkodhatnak.

Az ötödik helyen Dánia, a negyediken Luxemburg, a dobogós helyen Norvégia áll. Svájc a második, míg Liechtenstein magasan a mezőny első helyén áll, ahol egy lakos évente körülbelül 64 900 euróból költekezhet.