Sereghajtó lett a magyar gazdaság

Míg a tavalyi évben a magyar gazdaság volt a régió éllovasa, addig mostanra sereghajtóvá vált. A hazai 2,2 százalékos GDP-növekedésnél (szezonálisan és naptárhatástól kiigazítva) az összes környékbeli ország rosszabbul teljesített a harmadik negyedévben az Eurostat jelentése szerint. Csehország gazdasága már az egymást követő második negyedéve mutat 4 százalék feletti gazdasági növekedést, Románia és Lengyelország pedig egyaránt 3,6 százalékkal bővült a július és szeptember között.

A régiós országok gazdaságai egyre jobb számokat produkálnak, ami összhangban van az egész Európai Unió teljesítményével. A magyar gazdaság azonban egy másik pályán mozog. A hazai lendület azért is veszik el, mert az egyszeri növekedésösztönző lépések hatása kezd kifutni. Tavaly – amikor azzal dicsekedhettünk több negyedévben is, hogy az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a magyar – számos impulzust kapott a gazdaság. A parlamenti és az önkormányzati választásokra a kormány felpörgette az állami beruházásokat, a rezsicsökkentés növelte az emberek elkölthető jövedelmét, az MNB növekedési hitelprogramja akkor élte fénykorát, és az uniós források gyorsuló lehívása is jelentősen növelte a gazdaság teljesítményét.

Mostanra azonban a legtöbb hatás kezd kifutni. Ugyan a rezsicsökkentés helyett most az alacsony olajárak tartják alacsonyan az inflációt, ez azonban önmagában nem segíti elkerülni a lassulást. Magyarország így a visegrádi országok közül mára a legalacsonyabb növekedési dinamikát mutatja, hiszen Szlovákia is 3,5 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben.

Várhatóan 2016-ban sem lesz változás. A Nemzetközi Valutaalap jelentése megerősíti, hogy a visegrádi térségben a magyar teljesítmény ígérkezik a leggyengébbnek jövőre. A magyar gazdaság idén három, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet. A másik három visegrádi ország ennél nagyobb ütemre lesz képes, Lengyelország 3,5, Szlovákia 3,6 százalékkal növekedhet 2016-ban, s az idén 3,9 százalékos tempót diktáló cseh gazdaság jövőre is 2,6 százalékkal nagyobb bruttó hazai terméket könyvelhet el.

Az IMF szerint a közép-, kelet- és délkelet-európai térségben az jelenti a legnagyobb kockázatot, hogy lassít a kínai gazdaság, Oroszország válságban van, és az eurózóna is igen mérsékelten bővül, vagyis gyengül a külső kereslet. Az IMF szerint a kínai hatás érdemi lehet a nemzetközi értékláncokba jól beilleszkedő Csehország és Magyarország esetében. A második említésre méltó aggálya a valutaalapnak, hogy az amerikai monetáris politikai szigorítás felborzolhatja a kedélyeket a nemzetközi piacokon. Ez például kedvezőtlen folyamatokat indíthat el Magyarországon, ahol a forintban kibocsátott állampapírok 30 százaléka külföldiek kezében van, miközben a külső adósság is magas. További – és a párizsi terrorakciók nyomán még inkább növekvő – kockázat lehet a geopolitikai feszültségek éleződése és a menekültválság mélyülése.