Sok múlik a tanodákon

Elvben október végétől lehetett volna beadni a támogatási kérelmeket a tanoda programokra, ám olyan sok tisztázandó kérdés érkezett a kiírásra, hogy a szaktárca inkább módosítja az uniós felhívást és a határidőket is.

Nagyjából 170-200 alapítvány, civil- és egyházi nonprofit szervezet nyerhet 25-30 millió forintot az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) tanodákat támogató felhívásán. Az ötmilliárd forint keretű pályázati kiírás célja a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkenése. Elvben október végéig lehetett volna benyújtani a támogatási kérelmeket, azonban a szaktárca hetekkel meghosszabbította a határidőt, ugyanis rengeteg kérdés érkezett be az érdeklődőktől, amelyek miatt több ponton is módosítani fogják a pályázati felhívást, s legkorábban is csak november 20-tól adhatók be a jelentkezések. Ígérik, nagyon hamar közzéteszik a módosításokat. Bár eddig is komoly érdeklődés volt a kiírásra, de ezzel a pár hét haladékkal a résztvevők köre is bővülhet.

A tanodáknak egyre fontosabb szerep jut az oktatásban, illetve abban a folyamatban, amely a munkaerőpiacra vezet hátrányos helyzetű fiatalokat. A köznevelés-statisztikai adatokból kiderül ugyanis, hogy az oktatás szintjein felfelé haladva egyre kevesebb a hátrányos helyzetű – különösen a roma – tanuló. Ráadásául nagyon szoros az összefüggés a szociális hátrányok és a tanulási kudarc között. A későbbi munkaerő-piaci lehetőségek szempontjából pedig alapigazság, hogy minél alacsonyabb végzettségű valaki, annál kisebb esélye van belépni a munkaerőpiacra.

A köznevelés rendszerén kívül, alulról jövő kezdeményezésként létrehozott tanodák azonban képesek voltak megszólítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat és családjukat, s hozzájárultak a továbbtanulási esélyek növeléséhez. A szóban forgó pályázati felhívás erre a sikerre épít, s lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók igényeire és a helyi szükségletekre rugalmasan reagálni tudó tanodák továbbfejlesztésére. Nem cél azonban kivonni ezeket a gyerekeket az iskolai életből, inkább arról van szó, hogy a tanórák utáni időszakban kínálnak olyan lehetőséget, amellyel hozzájárulnak a fiatalok iskolai eredményességéhez. Az Európai Unió az Európa 2020 Stratégiában célul tűzte ki a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentését és a felsőfokú végzettségű, 30–34 év közötti uniós lakosok arányának 40 százalék fölé emelését. Ezt a megállapodást Magyarország is aláírta, s a tanodák révén is próbálja teljesíteni.