TI: áthatja a korrupció az EU-pénzeket

Az uniós támogatásból finanszírozott fejlesztések több mint 90 százalékát túlárazzák a projektgazdák, és ezt központosítva teszik – derül ki a Transparency International Magyarország (TI) tanulmányából. Ehhez képest a magyar kormány egyszer sem fordult az Európai Csalásellenes Hivatalhoz (OLAF), az összes bejelentés magánszemélyektől származik. „Az EU-ban a csalásgyanús ügyek legalább harmadát a kormányok jelentik. Ez is alátámasztja, hogy a magyar intézményrendszer egyetlen célja, hogy az uniós pénzeket maradéktalanul felhasználjuk, s mindent ennek rendel alá” – mondta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense a kutatás bemutatásakor.

Az uniós pénzek elosztásában és felhasználásában rendszerszintű problémák vannak – emelte ki Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programjainak vezetője. Miközben decentralizáltak, azaz megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, s a minisztériumok között osztották szét az irányító hatósági feladatokat, erős centralizáció is történt, hiszen a döntések a Miniszterelnökségnél koncentrálódnak. Annyi fejlesztési pénz koncentrálódik egy kézben, amennyi 2013–2014-ben a magyar GDP 10 százalékát tette ki. Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: ezen források nélkül nem lenne gazdasági növekedés, és nem valósulhatnának meg állami beruházások sem, amelyeknek a 95 százalékát ezek a források finanszírozzák. A pénzekért cserébe azonban jogállamiságot és piacgazdaságot vár az EU. Magyarország – tette hozzá – ennek ellentmond, a korrupció folyamatosan jelen van az uniós pénzek felhasználásában.

Az intézményrendszernek bizonyítania kell, hogy időre el tudja költeni az uniós pénzeket – fűzte hozzá Kállay László. Ennek az elvárásnak akarnak megfelelni az irányító hatóságok is, és ha a végeredményt tekintjük, akkor a korrupt módon elköltött pénzek is segítik elérni a célt, hiszen javítják a mutatókat. A Transparency szerint használt korrupciós technika, hogy társadalmilag indokolatlan fejlesztések kapnak támogatást, például a nagyvárosban az alpolgármester házáig építik meg az utat, de idesorolhatók a stadionépítések is. Bevett gyakorlat a befolyás érvényesítése is.

Mindenhol jelen van a túlárazás

A túlárazás szinte mindenütt jelen van az uniós pénzek felhasználásában a TI Magyarország szerint. A piaci árakhoz képest egy 25 százalékos pluszköltséget már meg sem vizsgálnak a hatóságok, ennyi gyakorlatilag beépült a rendszerbe. Egy 67 százalékos túlárazásnál viszont – ami Kállay László szerint nem példa nélküli – már az egész uniós támogatás korrupciós járulékként fogható fel, azaz egy fillér sem arra fordítódik belőle, amire kérték. Ezek a visszaélések azért is problémásak, mert valódi fejlesztésektől veszik el a forrást.