Tavaly szeptember és november között 2,8 százalékkal 4 millió 273 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi szinthez képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az összességében 118 ezer fős növekedésnek csaknem a felét a közmunkások táborának 61 ezer fős bővülése adja. Ráadásul a közfoglalkoztatással két oldalról is javítani lehet a statisztikákat, hiszen a közmunkások nemcsak a foglalkoztatottak számát növelik, hanem a nyilvántartott munkanélküliek számát is csökkentik, hiszen a munkaügyi központok mindenkit törölnek a nyilvántartásból, aki már nem jogosult semmilyen juttatásra, és nem hajlandó elfogadni a felkínált közmunkaajánlatot.
Az aktuális folyamatokkal kapcsolatban ugyanakkor jó hír, hogy ezúttal az elsődleges (a közfoglalkoztatottak és a külföldi telephelyeken dolgozók nélküli) munkaerőpiac is az eddiginél nagyobb arányban – 51 ezer fővel – vette ki a részét a foglalkoztatás bővüléséből, ami 1,3 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés a munkaerőpiacra is továbbgyűrűzik. Biztató jel, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik.
Ezt támasztja alá az is, hogy az elsődleges munkaerőpiac növekedésének túlnyomó része a versenyszféra érdeme volt, amely – a legfrissebb, 2015. októberi adatok szerint – 54,6 ezer fővel bővült, miközben a közszférában csupán 1200 fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az állami szféra munkaerő-piaci aránya a jövőben még inkább visszaszorulhat, hiszen a kormány hosszú távon 600 ezer, a jelenlegi kormányzati ciklusban pedig 150 ezer fővel akarja csökkenteni a közszféra létszámát, reményei szerint átterelve őket a piaci szférába. Ha az átcsatornázás esetleg nem sikerül, akkor pedig a foglalkoztatási adatok romlására számíthatunk.
Még parádésabban alakult a munkanélküliségi ráta, amely a tavalyi 7,2 százalékról 6,2 százalékra, vagyis 11 éves mélypontra süllyedt. Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzője szerint az új adat meglepetés, hiszen az előző időszakihoz hasonló 6,4 százalékos vagy enyhén emelkedő munkanélküliségre számítottak. Ugyanakkor a közmunkaprogram elfedi a szezonális hatást a munkaerőpiacon, vagyis a nyári idénymunka-lehetőségek kifutását, de elindult a javulás a versenyszférában is. Az elemző arra számít, hogy tovább folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése, 2015-re átlagosan 6,8 százalékra számítanak, ami 2016-ban tovább mérséklődhet 6,5 százalékra.
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába?
A kormány 3 milliárd forintos keretösszegű programmal kívánja támogatni a közmunkások versenyszférai elhelyezkedését – jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. (A kormány ennek százszorosát, 340 milliárd forintot költ idén a közmunkaprogramra.) A február elsejétől induló programban a tervek szerint 20-25 ezer ember elhelyezkedését segítené a valódi munkaerőpiacon. Ennek lényege, hogy ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közmunkás jogviszonyból a hátralévő időszakra járó támogatás összegét is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.