Elmaradt a grillszezon berobbanása Európában, érkezett helyette az olcsóbb sertés
Az elmúlt két hétben csökkent az élő sertés ára: a magyar árakra is közvetlen hatással bíró német jegyzés a 27. héten még 2,1 euró volt (hasított meleg súlyban, egy kilogrammra vetítve), ami lecsökkent 1,95 euróra. „Grillszezon van, ami általában felfelé húzza a keresletet, de a vásárlói igény kisebb a sertéshúsra annál, mint amire számítottak, ez lehet egy ok az árcsökkenés hátterében” – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácsosa. Ilyenkor egyébként általában inkább az áremelkedés szokta jellemezni a piacot, de az időjárás, az esetleges nagy sportesemények mind befolyásolják a keresletet, azon keresztül pedig az árakat.
Az ármérséklődéshez a kínálat bővülése is hozzájárulhatott. Idén ugyanis fordult a trend: az Európai Unióban ismét nőtt a sertéstermelés, a vágásszám az első 3-4 hónapban emelkedett, így a kínálat is nagyobb volt, mint az előző évben.
Mi van az élő sertés ára mögött?
Az élősúlyra vetített sertésárak Magyarországon így kilónként 600–650 forint között mozognak. Az elmúlt hetek csökkenése nem nevezhető drámainak, hiszen idén az árak
- januárban és februárban 605 és 635 forint,
- február–márciusban 560–580 forint között mozogtak, és innen mentek fel
- május–június elejére 680–700 forintra,
így idén már voltak a jelenleginél alacsonyabb árak is – mondta Oláh Endre.
Tény ugyanakkor, hogy a 2024-es és 2023-as felvásárlási áraknál alacsonyabb a most kialakult árszint.
A hatékonyan termelő sertéstartók ezek mellett az árak mellett is nyereséget tudnak elkönyvelni, de némi bizonytalanságot azért okoz az ágazatban az árcsökkenés, különösen annak tükrében, hogy közben a gabonaárak emelkedtek. A nyári aratáskor a takarmánybúza és az árpa árát figyelik leginkább az állattartók, ezeknél pedig az egy évvel ezelőttihez képest 10-15 százalékkal magasabbak az árak. Nagy kérdés a kukorica, amelyet eleve kisebb területen termelnek, mint tavaly. A nyári aszály okozta károk után a múlt heti eső adott túlélési esélyt a kukoricának, de a várhatóan gyenge termés miatt az árral kapcsolatban van félelem a termelőkben. Ennek pedig az a következménye, hogy a termelők jó része a szokásosnál nagyobb mennyiséget vásárolt az árpából, mint helyettesítő terményből.
A sertéshús fogyasztói ára is csökkent némileg január óta: a KSH által vizsgált sertéscomb kilónkénti ára a januári 2010 forintról júniusra 1940 forintra, míg a karajé 2630-ról 2440-re mérséklődött. Éves alapon viszont ellentétes ármozgásokat mért a statisztikai hivatal a két húsfélénél, a comb ára ugyanis tavaly júniusban 1870, míg a karajé az ideinél magasabb, 2630 forint volt. Ebben még közrejátszik az is, hogy
a sertéscomb fogyasztói ára az árstoppal és a kötelező akciózással sokáig mesterségesen el volt térítve a – legalábbis elméletben létező – piaci árszinttől.
Az is igaz ugyanakkor, hogy ha az inflációt is figyelembe vesszük, reálértékben a comb ára sem emelkedett.
Ragadós száj- és körömfájás: az áttételes hatások maradtak
A sertéspiacra is hatott, hogy márciusban Magyarországon ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség, amit ugyan nem mutattak ki egyetlen sertésben sem, de ennél az állatfajnál is jelentős piaci korlátozásokat vezettek be. Mint ismert, a betegség öt szarvasmarhatelepen jelent meg – amelyek közül az egyik közvetlen közelében sertéseket is tartottak. A vírus terjedését sikerült megakadályozni, és végül június 6-tól feloldottak mindennemű korlátozást.
Áttételes hatások ugyanakkor még mindig érezhetők. Az úgynevezett harmadik országok, vagyis az EU-n kívüli kereskedelmi partnerek között ugyanis vannak olyanok, amelyek megtiltották az RSZKF-re érzékeny állatfajokhoz kapcsolódó termékek beszállítását, és kinyilvánították:
csak egy év vagy még hosszabb időszak letelte után fogják feloldani a tiltást.
A főtanácsos szerint ennek azért lehet hatása a sertéshúsexportra is, de nem számottevő. Az afrikai sertéspestis (ASP) – amely Magyarországon eddig csak vaddisznókban fordult elő – miatt ugyanis már eddig is voltak korlátozások, így ez legfeljebb néhány feldolgozót érint, és nem is nagy mennyiségű áruval, a piacra érdemben nem gyakorol negatív hatást.
A korlátozás alatt álló területeken átmeneti készletfelhalmozódás is nehezítette a sertéstartók helyzetét, majd az állam beavatkozott, és bevezetett egy konstrukciót, amely szerint a kijelölt feldolgozók a korlátozás alatt álló területről érkező disznókat a piaci átlagár 60 százalékáért vásárolják meg, a maradék 40 százalékot pedig az állam biztosítja. „Ez azért kipucolta a túlkínálatot, de a termelők ezt a bizonyos 40 százalékot még várják az államtól” – jegyezte meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.