Beáll a sorba a lengyel jegybank

Rekordmélységbe, 1,32 százalékra süllyedt tegnap a kétéves lengyel államkötvény hozama, miután a befektetők mindinkább arra számítanak, hogy a lengyel jegybank megújuló monetáris tanácsa hamarosan csökkenti a tavaly március óta 1,5 százalékon álló alapkamatot. A tanács ezen a héten ült össze utoljára a Jog és Igazságosság (PiS) győzelmét hozó őszi választások előtti összetételében, és abban egyetértenek az elemzők, hogy ma még a kamat változatlanul hagyását jelentik be. Az ülés közben már zajlottak az első meghallgatások, amelyek eredményeként a tízfős testületbe nyolc új tagot neveznek ki, miután a régiek hatéves mandátuma lejár. Két új tanácstagot most pénteken kiválaszthat a parlament alsóháza, egy harmadikat még ebben a hónapban, rajtuk kívül a felsőház választhat további hármat, kettőt pedig a köztársasági elnök maga nevez ki. A PiS által támogatott jelöltek egy részét már meghallgatta a parlament pénzügyi bizottsága: szinte egybehangzóan úgy vélték, van mozgástér a rekordmélységben levő kamat csökkentésére a gazdaság élénkítése érdekében.

Egyedül Grazyna Ancyparowicz akadémikus lógott ki a sorból, aki a Bloomberg szerint arra figyelmeztetett, hogy a szociális támogatások tervezett növelése az infláció emelkedéséhez is vezethet, ezért az a legjobb, ha a jegybank fenntartja konzervatív monetáris politikát. Most egyáltalán nincs alapja a változásnak – tette hozzá –, jobban meg lehet ítélni annak szükségességét fél év múlva vagy akkor, amikor már látszik a kormányzati tervek hatása. (A jelenlegi jegybanki kormányzó, a PiS hívének aligha nevezhető Marek Belka mandátuma fél év múlva jár le.) Az általános hangvétel szerint azonban a központi banknak együtt kell működnie a kormánnyal. A PiS kampányának egyik kulcseleme volt, hogy a jegybanknak olyan ösztönzőprogramot kell beindítania, amellyel hat év alatt 350 milliárd zlotyt pumpál a gazdaságba.

Vizsgálatot indít a bizottság

Az Európai Bizottság elindítja az előzetes vizsgálatot a jogállamisági mechanizmus keretében a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban – jelentette be tegnap Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke a brüsszeli testület irányadó vitája után. A közelmúlt eseményei, különösen az alkotmánybíróság összetétele körüli vita aggályosnak tűnik a jogállamiság tiszteletben tartása szempontjából – hangsúlyozta közleményében a bizottság, amely tájékoztatást kér Lengyelországtól az alkotmánybíróság helyzetéről, valamint a közszolgálati műsor-szolgáltatókról szóló törvény módosításairól. A három szakaszból álló jogállamisági mechanizmus 2014 márciusa óta létezik, de eddig még nem vették igénybe. A folyamat végén az alapszerződés súlyos szankciókkal járó 7. cikkelyét is bevethetik a renitens tagállammal szemben.