Elismerést kaptak a románok

Bulgáriának és Romániának van még tennivalója a korrupció ellen, illetve az igazságszolgáltatás megtisztítása érdekében az Európai Bizottság által tegnap kiadott beszámoló szerint. A két ország uniós csatlakozásakor, 2007-ben az EU úgy látta, vannak még feladataik ezeken a területeken, ezért létrehozták az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (CVM). Ennek keretében értékelik évente a két ország előrehaladását ezeken a területeken – idén elég nagyra nyílt már az olló a két ország megítélésében.

Bulgária több figyelmeztetést kapott Brüsszeltől: azt ugyan elismeri a CVM, hogy tavaly az ország tett néhány fontos lépést a reform érdekében, de összességében még mindig az az alapvélemény, hogy a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés a legnagyobb kihívás számukra, egyszersmind ennek kell lennie az első számú prioritásnak is. Ezeken a területeken azonban olyan lassú az előrehaladás, hogy az továbbra is erodálja a bolgár hatóságok igazságszolgáltatási képességébe vetett bizalmat – állapítja meg a jelentés. A CVM elismeri annak fontosságát, hogy decemberben az igazságügyi rendszer reformja érdekében módosították az alkotmányt, de ezt gyorsan további lépéseknek kell követniük, hogy megszülessenek a megfelelő jogszabályok. A politikai konszenzus hiányát mutatja, hogy a parlament visszadobta az új antikorrupciós hatóság felállítását célzó törvénytervezetet.

Romániát és a románokat viszont kifejezetten méltatta a bizottsági közleményben Frans Timmermans alelnök: szavai szerint tavaly megmutatták, hogy készek küzdeni a korrupció ellen, illetve megvédeni az ítélkezés függetlenségét. A tömegdemonstrációk igazolták, hogy a román polgároknak milyen fontos ez – emelte ki Timmermans. A jelentés elsősorban az igazságszolgáltatásban elért változásokat dicséri, beleértve a polgári és a büntető törvénykönyv módosításait. Kihívásokat látnak még a bírói függetlenségben, és sok kérdést vet fel az is, hogy az eljárásokban miként kezelhetik a parlamenti képviselőket. Összességében voltak fontos lépések a korrupció leküzdésére – mutat rá a jelentés –, de nem olyan mértékben és nem olyan politikai akarattal, mint amit egy rendszerszintű probléma megkíván.

Hullottak a fejek

Romániában tavaly az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) volt a hírek egyik főszereplője: az ő érdemüknek tulajdonítják Victor Ponta miniszterelnök, illetve Darius Valcov pénzügyminiszter lemondását és Sorin Oprescu bukaresti polgármester letartóztatását. A DNA visszaélésekkel vádolta meg az ügynökség felügyeletét gyakorló legfőbb ügyészt, Tiberiu Nitut is.