Meglódultak a bérek a közszférában

Bruttó 245 ezer forintot keresett havonta tavaly január és november között egy átlagos – teljes munkaidőben foglalkoztatott – magyar munkavállaló a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 4,1 százalékkal – a közfoglalkoztatottak nélkül 4,3 százalékkal – emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A közszférában nagyobb mértékben emelkedtek a fizetések, mint a versenyszférában. A két szektor között novemberben volt a legnagyobb különbség, amikor a vállalkozásoknál 4,9, a költségvetési szektorban pedig 9,3 százalékos volt a bérnövekedés. A KSH szerint a novemberi kiugrásra hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mintegy 184 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló – kompenzációban részesült, amelynek összege átlagosan 9200 és 9600 forint között mozgott.

Az első tizenegy hónap átlagában ugyanakkor már jóval kisebb volt a bérolló a köz- és a magánszféra között: a vállalkozásoknál 3,9, a költségvetési szektorban 5,6 százalékos volt a bérnövekedés. A köztisztviselők és a fegyveres testületek tagjai ugyanakkor az ötödik legjobban fizető szektort képviselik a nemzetgazdaságban. A legmagasabb fizetéseket ugyanakkor továbbra is a pénzügyi, a biztosítási és az informatikai cégek nyújtják, a legrosszabbul pedig még mindig az egészségügyi dolgozók keresnek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 160 800 forint volt. Tavaly a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, így ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 167 600 forintra becsüli a KSH.

Novemberben a keresetek emelkedése meghaladta az infláció 0,4 százalékpontos megugrását, így a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a reálkeresetek 5,6 százalékkal haladták meg a 2014. novemberit. Az első tizenegy hónapban a fogyasztói árak 0,1 százalékos mérséklődése mellett a reálbérek 4,2 százalékkal nőttek.

VG-szakértő: Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője

Jó hír, hogy tavaly nemcsak az átlagon felüli – novemberben több mint 9 százalékos – bérnövekedést produkáló közszférában emelkedtek a bérek, hanem mintegy 5 százalékkal a versenyszférában is. Az idén várhatón hasonlóan alakul a bérkiáramlás, aminek köszönhetően a bővülő lakossági fogyasztás a gazdasági növekedés stabil bástyája lehet. A háztartások növekvő költésükkel az idén várhatóan 1 százalékponttal járulnak hozzá a GDP bővüléséhez. Ezzel együtt arra számítok, hogy az idén megtorpan a gazdaság lendülete (a GDP 2-2,5 százalékkal nőhet), amit egyrészt az uniós pénzek felhasználásában rejlő kockázatok indokolnak, másrészt a hónapról hónapra gyengülő feldolgozóipari beruházási ütem és az építőipari rendelésállomány visszaesése.