Tavaly sokkal több pénzt fizettek be a háztartások és a vállalatok az államnak, mint amire a Nemzetgazdasági Minisztérium számított, így a tervezett 2,4 százalékos költségvetési hiány helyett 2 százalék körül lehetett a deficit az uniós módszertan szerint. A pénzforgalmi egyenleg azonban sokkal rosszabb lett a vártnál: a tavalyi hiány több mint 1200 milliárd forint lett, ez jócskán meghaladja a 900 milliárd forint alatti tervet. Ez azért történt, mert nem érkeztek meg az európai uniós források a kormány és Brüsszel vitája miatt. A kabinet kifizette a pénzt, az uniós módszertan szerint ez azonban nem növeli a hiányt. A gazdasági tárca közleménye szerint a „jogosan járó uniós bevételek” mintegy 560 milliárd forintos elmaradásával magyarázható a magas pénzforgalmi hiány.
A bevételi oldalt az emelkedő bérek, a növekvő foglalkoztatás, valamint a fogyasztás élénkülése támogatta. A társasági adóból majdnem 550 milliárd forint bevétel keletkezett, ez a költségvetési előirányzatot 207 milliárd forinttal haladta meg. (A befizetések 31 százalékkal magasabban teljesültek.) Kiemelkedő az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) és az online pénztárgépek bevezetése – írta az NGM –, amelyeknek a hatására az adóbevételek 550 milliárd forinttal haladták meg az eredetileg tervezett előirányzatokat. A kormány korábbi jelzései alapján a nagy siker miatt több területen – a szolgáltató szektor egyes ágaiban – is bevezethetik az online kasszákat a jövőben, és az EKÁER-t is kibővíthetik, ebből pedig újabb bevételekre tehet szert a büdzsé.
A kiadások is nagymértékben nőttek, de elsősorban azért, mert az európai uniós források alig csordogálnak. Mivel ezt részben adósságfelvételből kellett előre finanszírozni, így az államadósság csak kismértékben csökkent tavaly: a 2014-es 76,2 százalékról az NGM szerint 76 alá. Ez azonban azt is jelenti, hogy ha az idei évben megérkezik a több mint 500 milliárd forintnyi EU-forrás, akkor az akár több mint 1,5 százalékponttal csökkentheti a GDP-arányos államadósságot.
Az államháztartás stabilitását jelzi, hogy több jelentős, közel százmilliárdnyi adósságátvállalás (BKV, MTVA), illetve a migránshelyzet 84 milliárd forintos váratlan költsége ellenére a várakozásokhoz képest jóval kedvezőbben alakult a mérleg – közölte az NGM. A tavalyi évhez viszonyítva összesen 848 milliárd forinttal magasabban alakultak a főbb adóbevételek, és a költségvetés kamategyenlege nemcsak 38 milliárd forinttal mutat kedvezőbb értéket az előző évihez képest, hanem a törvényi előirányzathoz viszonyítva is mintegy 14 milliárd forinttal.
Idén is alacsony lesz a hiány
Az idei évben 2 százalékos hiánnyal kalkulál a kormány, amely elemzők szerint teljesíthető, hiszen az elmúlt időszakban többletbevételek jelentkeztek a büdzsében, ami a fenntartható folyamatok eredménye. A GDP-arányos államadósság további csökkenését a beérkező uniós támogatások mellett segítheti az alacsony költségvetési hiány és a gazdaság növekedése is. Az sem jelenthet gondot, hogy az infláció várhatóan alacsonyabb lesz az 1,6 százalékos tervnél, hiszen a reálbérek emelkedése támogatja a fogyasztást. A kamatkiadások alacsony szinten maradhatnak a mérsékelt kötvényhozamok miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.