Új különadóval készül a kormány

Tavaszra új kereskedelmi különadó bevezetését jelezte Szatmáry Kristóf, a kancellária kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa arra az esetre, ha Brüsszel nem emel kifogást a most beharangozott lengyel teher ellen. A miniszteri biztos a kormányhoz közel álló Magyar Időknek nyilatkozva azt fejtegette: a kabinet nem tett le arról a tervéről, hogy „a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra”. Azt is mondta azonban, hogy „Brüsszel elutasít minden, progresszív adózáson alapuló közterhet”, és ez várható a lengyel szabályok alapján is. Ám ha ezek mégis átmennek – ez véleménye szerint tavaszra ki is derülhet –, akkor a magyar kormány ismét „jobban bevonná” a nagy cégeket a közteherviselésbe.

A legkeményebb uniós intézkedéssel, az adó felfüggesztésével sújtott korábbi magyar élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a mostani lengyel adó közötti óriási különbség a progresszivitás mértékében van. A lengyelek adója a nagyobb láncokat se sújtaná a forgalmuk 1,3 százalékánál nagyobb adóval, míg a megbukott magyar adó a multiknál 5-6 százalékos terhet alkalmazott volna. Ezért Magyarországon az adó harmadát például egyetlen lánc fizette volna be. Brüsszel ez utóbbit kifogásolta, és nem a progresszív adózást: a probléma és a tiltás oka is az volt, hogy aránytalanul nagyobb a teher a nagy forgalmú láncokon. A lengyel adónál is az a kérdés, hogy érvényesül-e a megkívánt fokozatosság – erről azonban aligha alkot véleményt a bizottság tavaszig, hiszen még nincs elfogadott jogszabály, és a magyar ügyben is fél év kellett a döntésig. Az viszont biztos, hogy eleve támadható lesz egy olyan adó, amelynek az a célja, hogy a piaci erőviszonyokat átrendezze – ahogyan azt a miniszteri biztos bejelentette. A mérték ugyanakkor valószínűleg fontos: a lengyelek 1,3 százalékos terhe még mindig sokkal kisebb annál, mint amit a kormány korábban állítólag tervezett: a kompromisszumos magyar multiteher 3 százalékos lett volna.

Szatmáry Kristóf nyilatkozatából az mindenesetre kiderül, hogy a kabinet továbbra sem kívánja válasz nélkül hagyni a brüsszeli fiaskót. A dohánygyárak esetében a visszaszorított különadóra adott válaszként volt értelmezhető a nagykereskedelem „átalakítása”. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnál pedig a 400 négyzetméternél nagyobb áruházakra tervezett eladószám (70 négyzetméterenként egy munkatárs előírása) lett volna a felelet, ám az elképzelésből nem lett jogszabály.