Bazári alku a menekültekről

Törökország az eddiginél többet kér azért, hogy segítsen kijutni az Európai Uniónak a menekültválságból, cserébe többet is vállalna magára – itt tartott az egyezkedés a lapzártánk utáni munkavacsora előtt a török részvétellel megtartott rendkívüli uniós csúcson.

Az ajánlat az Angela Merkel német kancellárral és a soros elnök Hollandia miniszterelnökével, Mark Ruttéval folytatott, hétfő hajnalba nyúló egyeztetésen hangzott el. Ahmet Davutoglu török kormányfő közölte: országa kész visszafogadni minden nem szír menekültet, aki nem kap menedékjogot Európában, beleértve azokat is, akiket török felségvizeken állítottak meg a NATO és az EU hajói, és keményebben fellépnek az embercsempészekkel szemben is. (Ezt később azzal egészítette ki a Reuters szerint, hogy az EU ugyanannyi szír menekültet fogadjon be, mint amennyit Törökország, azt követően, hogy visszafogadta az illegális migránsokat.) Mindennek fejében azt kérik, hogy az EU a novemberben megígért, azóta sem folyósított 3 milliárd euró duplájával járuljon hozzá a menekültek ellátásához. Ezenfelül vízumkönnyítéseket akarnak minden török állampolgárnak a schengeni övezetben, már júniustól – az EU ezt októbertől akarta megadni, fokozatosan kiterjesztve –, és elvárják az uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítását is.

Az uniós tárgyalást az is nehezítette, hogy az EU vezetői megosztottak. A csúcs előtt több forrás kiadott egy tervezetet, amelyben az állt, hogy a menekültek nyugat-balkáni útvonalát lezárták – később kiderült, hogy e megfogalmazással Merkel nem ért egyet, mondván, nem lehet lezárásról beszélni, amikor naponta több száz menekült érkezik Németországba. Azt a kitételt, miszerint „a bevándorlók szabálytalan beáramlása a nyugat-balkáni útvonalon a végéhez közeledik”, a kancellár elfogadhatónak tartotta, és ezt támogatták görög diplomaták, valamint az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is. Merkelnek most a szokásosnál is fontosabb, hogy a németeknek kedvező eredmény szülessen: vasárnap három tartományban is választások lesznek.

Továbblépést várnak a görögök

A nemzetközi hitelezők május elsejéig fejezzék be a görög reformintézkedések felülvizsgálatát – sürgette a görög pénzügyminiszter, Euklidész Cakalotosz az eurózóna pénzügyminisztereinek tegnapi tanácskozása előtt a Frankfurter Allge­mei­ne Zeitungban. A 86 milliárd eurós hitelcsomag harmadik részletéhez azért nem jut hozzá Görögország, mert hitelezői, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió, nem értenek egyet abban, milyen lépéseket kell még megtennie ahhoz, hogy 2018-ra elérje a 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet. A valutaalapra már az USA és az Egyesült Királyság is nyomást gyakorolt, hogy engedjen, mert a görög válság a legrosszabbkor éleződne ki újra, akkor, amikor Európa a menekültekkel és a brit kilépés rémével küzd.