Össztűzben a jegybanktörvény

A törvényhozás majd eldönti, milyen versenyhelyzet áll fenn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak esetében, ha visszakerül vagy újra szóba kerül a kérdés – sejtette Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi tájékoztatóján, hogy Áder János nem írja alá majd a jegybanktörvény keddi módosítását. Ebből azonban még nem derül ki, hogy a jogszabályt – amely mentesítette a jegybanki alapítványokat az alól, hogy közérdekű adatigénylésre kiadják, kit, mennyivel, milyen célból támogattak – a köztársasági elnök a parlamentnek küldi-e vissza (ismételt elfogadás esetén már köteles ellenjegyezni), vagy az Alkotmánybírósághoz küldi el normakontrollra. A szabályok szerint a képviselők által elfogadott törvényt öt napon belül kell aláírnia a házelnöknek, ezt követően ugyanennyi ideje marad a köztársasági elnöknek is a döntésre.

Ehhez mindenekelőtt abban kell állást foglalniuk, közpénznek számít-e az a mintegy 265 milliárd forint, amelyet az alapítványok támogatásként odaítéltek. Két jogerős bírósági ítélet szerint ez közpénz, ezzel szemben az MNB, az alapítvány és a jegybanktörvény módosítását beterjesztő fideszes Bánki Erik szerint ez a vagyon elveszítette közpénz jellegét azzal, hogy az MNB odaadta az alapítványainak.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerda este a Magyar Katolikus Rádiónak egyértelműen közpénznek minősítette az alapítványok vagyonát, ám a törvénymódosítás rapid elfogadtatásakor álláspontja ellenére ő maga is igennel szavazott. Lázár dodonai módon úgy fogalmazott: ami nem magánpénz, az közpénz, s az utóbbira vonatkozó szabályok lehetnek különbözőek, például az ország pénzügyi biztonságágának érdekében igenis lehet korlátozni a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát.

Tovább nehezíti a tisztánlátást, hogy Lázár szerint a jegybanktörvény módosításánál figyelembe vették Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének a véleményét. Péterfalvi ugyanis az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfő esti ülésén közölte, az MNB-alapítványok gazdálkodásának eltitkolása a nyilvánosság elől sérti az alaptörvényt, ellentmond az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlatnak, súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének követelményét.

Valamivel egyszerűbb lenne a helyzet, ha az alaptörvény meghatározná, mi a közpénz vagy közvagyon. Ám ilyen definíció nincs, annak ellenére, hogy közpénzek címszó alatt kilenc fejezet is található. A definíció hiánya miatt az lenne a legjobb, ha az Alkotmánybíróság értelmezné, közpénznek számít-e az MNB-alapítványoknak juttatott vagyon – közölte a Világgazdasággal Kolláth György alkotmányjogász.

Vélhetően azért lényeges, hogy az alapítványok juttatásai ne minősüljenek közpénzeknek, mert nehezen lehetne megmagyarázni az adófizetőknek például azt, mi szükség volt ingatlanok, műkincsek megvásárlására vagy éppen egy borozó nyitására a közgazdászképzéshez.