A közpénz az közpénz

A jegybanktörvény március 1-jei módosítása az alaptörvénybe ütköző módon korlátozta a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az Alkotmánybíróság (AB) szerint. Azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságoknál kezelt adatokat harminc évig nem lehetne megismerni, az MNB által közel 280 milliárd forinttal kistafírozott alapítványok költései pedig véglegesen és igen széles körben kikerültek volna a közérdekű adatok köréből. Függetlenül attól, hogy bármilyen érdek indokolja-e a nyilvánosság kizárását.

Az AB szerint az alaptörvény közérdekű adatnak minősíti a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat. Az állami vagyonról szóló törvény alapján pedig minden állami vagyonnal gazdálkodó szerv vagy személy működésére vonatkozó adat közérdekű és így megismerhető. Az AB korábbi gyakorlata is egyértelműen arra utal, hogy az állam közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok is kötelesek biztosítani a működésükre vonatkozó adatok nyilvánosságát.

Ugyanezen elv az irányadó akkor is, ha az MNB mint állami tulajdonban lévő részvénytársaság nem gazdasági társaságot, hanem alapítványt hoz létre. Az ilyen alapítványnak juttatott közpénz ugyanúgy az állami vagyon része marad, mintha azt gazdasági társaságokba fekteti – osztotta az AB az egy nappal korábban a Világgazdaság újságírója javára három MNB-alapítvánnyal szemben ítélő Kúria indoklását. Hozzátéve: az adat nyilvánossága automatikus, mérlegelést lehetővé nem tevő kizárása önmagában az alaptörvénybe ütköző, ugyanakkor nem mutatható ki olyan érdek sem, amely indokolhatná ezekben az esetekben a nyilvánosság korlátozását.

A jegybanktörvény módosítása azért is ellentétes az alaptörvénnyel az AB szerint, mert a folyamatban lévő eljárásokban is kizárta az adatnyilvánosságot. Miután az MNB által létrehozott alapítványok kapcsán a bíróság már jogerősen előírta az adatok kiadását, a módosítás alkalmazása a folyamatban lévő perekben a közadatot kérők jogait korlátozta visszamenőleges hatállyal.

Két alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg. Ám Pokol Béla és Varga Zs. András nem az MNB alapítványaira, hanem csak a jegybank gazdasági társaságaira vonatkozó szabályozás, illetve a hatályba léptető rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását kifogásolta.
Nem találta az AB alaptörvénybe ütközőnek a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítását, vagyis azt, hogy a Magyar Posta és vállalkozásai megtagadhatják adataik kiadását, ha azok nyilvánosságra kerülése az üzleti tevékenység szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ilyen eset például, ha az adat megismerése bármely piaci versenytárs számára indokolatlan előnyt jelentene. Az adatok kiadásának megtagadása azonban nem automatikus, azt a Magyar Postának minden esetben igazolnia kell.

Az sem ütközik az alaptörvénybe az AB szerint, hogy a postatörvény módosítása szerint a megváltoztatott előírásokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, az alaptörvény ugyanis csak az érintettekre vonatkozó jogalkotást tiltja. Márpedig a postatörvény módosítása alapján nem szűkül, hanem inkább bővül a nyilvánosan hozzáférhető adatok köre, a közadatot kérők jogait a módosítás nem korlátozza visszamenőlegesen, az nem hozza őket rosszabb helyzetbe – állapították meg az alkotmánybírák. Korábban mindkét törvény módosítása kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az AB-ével azonos álláspontot fejtett ki.

Lázár: vizsgálni kell a kérdést

Ha az Alkotmánybíróság döntésének indoklása hagy lehetőséget rá, akkor a parlamentnek meg kell vizsgálnia, lehet-e alkotmányosan rendezni a jegybanktörvény módosítása által érintett kérdést – reagált Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, aki ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a postatörvény módosítását az AB nem találta az alaptörvénnyel ellentétesnek.