Jó irányba tett fontos lépésnek tartja a Baromfi Termék Tanács (BTT), hogy a kormány a jövő évtől csökkenteni kívánja a baromfitermékek és az étkezési tojás áfáját – közölte a szervezet. Az adómérséklés javíthatja a hazai baromfi- és tojástermelés értékesítési pozícióit, mivel hozzájárulhat a piac tisztulásához, és visszaszoríthatja az árletörő hatású importot.
„Egyelőre nem ismert, hogy a kormány pontosan milyen termékekre fogja bevezetni a kedvezményes áfát, de egy korábbi számításunk alapján hozzávetőleg 30-35 milliárd forintnyi bevételt enged ki így az állam a költségvetésből. A lépés eredményeképpen – mint azt a sertéshúsoknál is láthattuk – jelentős árcsökkenés és tisztulás következhet be” – mondta el Világgazdaságnak Csorbai Attila, a terméktanács elnöke. Erre szerinte azért is szükség van, mert a sertéshús áfacsökkentése miatt a baromfifogyasztás visszaesett, ami ármérséklésre késztette a baromfiágazat szereplőit. „A fogyasztás mára alacsony szinten stabilizálódott, ezért is üdvözlendő az áfacsökkentés. Amíg ez megvalósul – tette hozzá Csorbai –, addig is szigorúbb ellenőrzés kellene a csalók kiszűrésére.”
A csalás visszaszorítását várja a lépéstől Mélykuti Tibor is. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak elmondta: a folyadéktejek esetében bevezetett áfamérséklés legkevesebb 14-15 milliárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint pedig 20 milliárdot engedne ki a költségvetésből, pozitív hatásai egyértelműek lennének. „Jelenleg óriási volumenben jön külföldről az áfacsalt importtej, az áfacsökkentés után ez hazai, adózott tejjel váltható ki” – mondta az elnök.
Mélykuti szerint a lépés után azonnal megjelenne a fogyasztói árakban is, ezt a terméktanácsban helyet foglaló hét kereskedelmi lánc is garantálja. Az elnök szerint a tejágazat ismert gondjai miatt a csökkentést a folyadéktejek esetében már az idei év második felében be kellene vezetni. Az egyes élelmiszerek áfájának mérséklését már hosszú évek óta követelik különféle szakmai szervezetek, elsősorban azért, mert a feketézés visszaszorulását várják tőle. A magas, a tej esetében 18 százalékos, máshol 27 százalékos magyar áfa elcsalása ugyanis jó üzlet a feketézőknek, mert a környező országokban jóval alacsonyabb a forgalmi szintje. A csalás ezért importdömpinggel, valamint a határokon a valóságban vagy papíron utaztatott termékkel százmilliárdokban mérhető kárt okoz az államnak és a tisztességes szereplőknek.
Romániában felpörgött a fogyasztás
Tavaly nyáron lépett hatályba a csökkentett áfakulcs kiterjesztéséről szóló kormányrendelet Romániában, így már nemcsak a korábban is kedvezményes adózású kenyér, hanem minden élelmiszer esetében 9 százalékos az áfa. A lépés sikeresnek bizonyult: egy tavaly év végi GfK-tanulmány szerint olcsóbbak lettek az élelmiszerek, a fogyasztók pedig a megszerzett árelőny 76 százalékát többletfogyasztásra költik, döntően élelmiszerből vásárolnak nagyobb mennyiséget. Ennek köszönhetően tavaly az év első tíz hónapjában jó lendülettel, mintegy 7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában. Ebből 4 százalékpontot az a bővülés tesz ki, amely az élelmiszerek áfacsökkentése, vagyis a június elseje óta eltelt időszakban realizálódott.
