Matolcsyék megálltak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVéget ért Matolcsy György elnökségének harmadik kamatcsökkentési ciklusa azután, hogy a jegybank 1,05 százalékról új történelmi mélypontra, 0,9-re nyeste le az alapkamatot tegnap. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tavasszal összesen 45 bázisponttal vágta a kamatot, most azonban úgy vélik, hogy ezen a szinten tartanák a következő két évben, amivel elérhetik 2018 közepére a 3 százalékos inflációs céljukat. Az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05 százalékon hagyta tegnap az MNB, a hitelkamat azonban 15 bázisponttal 1,15 százalékra mérsékelte, ezzel 1,2 százalékra szűkült a kamatfolyosó.
Nem meglepő a kamatcsökkentési ciklus lezárása, hiszen a jegybank áprilisban jelezte, hogy már csak kismértékű kamatvágás várható. A kérdés leginkább az, hogy tartósan ezen a szinten maradhat-e a ráta. Az elemzők úgy vélik, hogy ha nem történik semmilyen váratlan esemény, akkor az MNB képes lehet lazán tartani a monetáris feltételeket hosszú ideig – sok múlik azonban az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank politikáján.
Idén szinte biztos, hogy nem kell hozzányúlniuk az alapkamathoz, hiszen az előrejelzések szerint nem emelkednek a fogyasztói árak, és jövőre is csak visszafogott mértékű inflációval találkozhatunk. A kamatcsökkentési ciklus megállítását indokolhatta, hogy a nettó keresetek kifejezetten gyorsan, csaknem nyolc százalékkal növekedtek az első negyedévben. Ez pedig felfelé hajthatja a fogyasztói árakat is, ha a várakozásokkal összhangban a lakosság fogyasztása erőteljesebben nő idén. Az inflációt azonban csökkentheti, hogy a jövőre a több termék és szolgáltatás (például a baromfi vagy az internet) áfája csökken.
Néhány elemző azt gondolta korábban, hogy az első negyedéves kiábrándító GDP-adat után (a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok 1,8 százalékos bővülésre számítottak, míg a nyers adat 0,9 lett) az MNB tovább lazít a következő hónapokban. A monetáris tanács kamatdöntést követő közleményében jelezte: az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és kormányzati növekedésösztönző intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés újbóli élénkülését eredményezik. „A Növekedéstámogató Program, a lakásépítések bővülése, valamint az EU-források ütemesebb lehívása összességében elérhetővé teszik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását” – írták. A piaci elemzők nem ilyen optimisták: a gyenge GDP-adat után készített körképünk szerint már csak 2 százalékos növekedéssel kalkulálnak a szakértők idén, ami 0,2 százalékponttal gyengébb az egy héttel korábbi felmérésnél.
Matolcsyék ígérik, hogy óvatosak maradnak, mert a reálkamat negatív tartományba süllyedhet a jövőben (az infláció ugyanis néhány hónap múlva meghaladhatja a 0,9 százalékos kamatot). Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza szerint a kamat jó ideig nem fog változni, de a MNB az eszköztár finomhangolásával vagy a nem hagyományos monetáris politikai eszközökkel tovább lazíthat.
Erősödött a forint
A forint a tegnap reggeli 317,5-ös árfolyamról – ami négyhavi mélypontot jelentett – 315,5-ig kapaszkodott az euróval szemben délutánra, elsősorban azonban nem az MNB döntése mozgatta az árfolyamot. A forint a javuló külpiaci hangulatban nap közben fokozatosan értékelődött fel a vezető devizákkal szemben, a kamatcsökkenési ciklus lezárásának hírére 30-40 fillért tovább javított pozícióján.
