Csak átmenetileg nőhet a GDP

Időleges a magyar gazdaság első negyedéves gyengélkedése, a következőkben gyorsulás jöhet – prognosztizálta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A GDP idén 2,2 százalékkal bővülhet, jövőre 2,7, 2018-ban pedig 2,9 százalékkal.

A gyorsulást a 2018-as választások által ihletett gazdaságélénkítő intézkedések válthatják ki, utána a növekedés visszaállhat a 2 százalék körüli szintre. Ennyi van a magyar gazdaságban – mondta sajtótájékoztatóján Török –, túlzottan függ ugyanis egy-két ágazattól, valamint az EU-pénzektől, miközben a munkaerőhiányra nincs megnyugtató megoldás. Húzóerőt jelenthetnének a béremelések is, ám ez jobbára csak a versenyképes cégektől várható.

A forint euróval szembeni árfolyama az eddigi szűk sávban maradhat, a júniusban negatív,

–0,2 százalékos infláció jövőre elérheti a 2 százalékot. Ennek ellenére a Raiffeisen nem számít arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank változtatna a 0,9 százalékos alapkamaton, amelynek szerepét úgyis csökkenti. A további felminősítések „benne vannak a levegőben”, akár már az idén is; a költségvetés hiánya enyhén nőhet, de valószínűleg így sem kerül a GDP 3 százaléka fölé.

Az euró bevezetése mellett sok érvet lehet felhozni, a tranzakciós költségek csökkenhetnek, az árfolyamkockázatok eltűnnek és a finanszírozás olcsóbbá válhat – reagált Török Zoltán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentésére. Kérdés, milyen árfolyamon lenne az átváltás, jó lesz-e nekünk az Európai Központi Bank monetáris, valamint az EU gazdaságpolitikája. A vezető elemző szerint megnyugtató, hogy a közös pénz nagyon elfogadott azokban az országokban, amelyek az utóbbi időkben vezették be. Észtországban és Szlovákiában 80 százalékos, Litvániában, Szlovéniában és Lettországban 75 százalék feletti a támogatottság. A magyar lakosság 55 százaléka szeretné, ha az euró lenne a fizetőeszköz.