Sokba kerülhet a lengyel nyugdíjterv

Károkat okozhat a lengyel gazdaságnak, ha visszacsinálják a nyugdíjreformot – figyelmeztettek elemzők. A lengyel kormányszóvivő, Rafal Bochenek közlése szerint a kabinet keddi ülésén támogatta azt az eredetileg Andrzej Duda elnök tavalyi választási kampányában szereplő elképzelést, hogy a nyugdíjkorhatár ismét 65 év legyen a férfiak, illetve 60 év a nők esetében. Jelenleg még az előző, a Polgári Platform által vezetett kormány által 2012-ben elfogadott reform van érvényben, amelynek keretében fokozatosan 67 évre emelnék a korhatárt. A férfiaknál ezt 2020-ban érnék el, a nőknél viszont csak 2040-ben. Tavaly a férfiak 65 és fél, a nők 60 és fél éves korukban mehettek nyugdíjba, a régi-új korhatár a nők esetében a legalacsonyabb, a férfiaknál a második legalacsonyabb lenne az EU-n belül.

Duda tavaly nyáron a Jog és Igazságosság párt (PiS) támogatásával nyerte meg – meglepetésre – az elnökválasztást, októberben pedig a PiS győzött a parlamenti választásokon. Beata Szydlo kormánya azóta a párt több szociális ígéretét teljesítette, ilyen például a gyerekes családoknak adott többlettámogatás, amit a bankok különadójából fedeznek. A nyugdíjreform visszafordítása is szerepelt a kampányban, most pedig annak ellenére került terítékre, hogy az AP értesülése szerint a kormány több tagja sem támogatta – köztük Pawel Szalamacha pénzügyminiszter sem –, mert túl költségesnek tartják. A kormányszóvivő szerint azonban meglesz rá a pénz, például az adócsalás leküzdésének eredményeként. Az új nyugdíjtörvény legkorábban jövő októberben lépne életbe – tette hozzá Bochenek –, mert a társadalombiztosítási rendszernek fel kell készülnie a változásra.

A korhatár visszaállítása 2018-tól kezdve évi 10 milliárd zlotyval terhelné meg a büdzsét – idézte a Bloomberg Henryk Kowalczyk tárca nélküli miniszter számításait. (A pénzügyminisztérium korábban azt szorgalmazta, hogy a visszaállítás helyett 35 vagy 40 év szolgálati év után életkortól függetlenül vissza lehessen vonulni, mert ez feleannyiba kerülne a büdzsének.) A Szydlo-kormány hivatalba lépésekor megígérte, hogy az unióban megengedett 3 százalék alatt tartja a GDP-arányos hiányt, de szakértők biztosra veszik, hogy idén már a tavalyi 2,6 százaléknál magasabb lesz. A nyugdíjkorhatár esetleges csökkentése miatt várható változásokat Szalamacha egyelőre annyival kommentálta egy e-mailes közleményben: a kormány mostani állásfoglalása lehetővé teszi, hogy 3 százalék alatti hiánnyal tervezzék a 2017-es büdzsét. A Nemzetközi Valutaalap szerint azonban ha az összes választási ígéretet teljesítik, akkor jövőre 3,1 százalékra nőhet a hiány.

A finanszírozási kérdéseknél is nagyobb gondot jelenthet, hogy a lépés miként hat a gazdasági tevékenységre, amelynek szűk keresztmetszete lehet a munkaerőpiac – figyelmeztetnek elemzők. Az év elején még 10 százalék fölötti munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken, júniusban elérte a 8,8 százalékot, a munkaerő-kínálat helyzetét tükröző aktivitási ráta (a foglalkoztatottak és a nyilvántartott munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva) az első negyedévben 56,5 százalék volt, alacsonyabb az uniós átlagnál.