Tovább csökkent az infláció

A várakozásoknál valamivel nagyobb volt az árak csökkenésének üteme júniusban, leginkább az élelmiszerek árának nyári mérséklődése miatt. Tavaly júniushoz képest a KSH jelentése szerint 0,2 százalékkal csökkentek az árak, miközben az elemzők többsége inkább nulla körüli inflációt, 0,1 százalékos árcsökkenést várt.

Júniusban egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal mérséklődött, így az elmúlt 12 hónapban is 0,4 százalékos visszaesést regisztrált a statisztika. A sertéshús ára csökkent persze jelentősen – az áfacsökkentés és a termelői ár esése miatt –, 17,2 százalékkal egy év alatt, de ezt is megelőzte az uniós reguláktól megszabadított cukor árának mérséklődése, ami 24,1 százalékos volt. Más kérdés, hogy májushoz képest például a sertéshús és a cukor már drágult (1,7, illetve 0,9 százalékkal), ami szintén azt mutatja, hogy az árcsökkenés korszakának azért vége lesz lassan. Az élelmiszerkosár átlagos költségét az idényáras termékek árának júniusi mérséklődése vitte lejjebb: a burgonya, a friss zöldség, a gyümölcs átlagára 3,3 százalékkal ment lejjebb, e csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött a hatodik hónapban. (Az idényáras termékek az egy évvel korábbinál azonban még így is 5 százalékkal drágábbak voltak.)

Az elmúlt 12 hónapban a szeszes italok és a dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben: átlagosan 1,9 százalékkal, míg a szolgáltatások 1,6, a tartós fogyasztási cikkek 0,7, a ruházkodási cikkek ára 0,5 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 3,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint tavaly a hatodik hónapban, ezen belül a járműüzemanyagok 10,4 százalékkal lettek olcsóbbak. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal csökkent.

A májusihoz képest az üzemanyagok ára 3,2 százalékkal nőtt, a szolgáltatások ára 0,3, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké 2,3 százalékkal emelkedett.

Az infláció júniusban a konszenzusnak lényegében megfelelő (év/év alapon 0,1 százalékponttal alacsonyabb) lett, s egyúttal megegyezett saját előrejelzésünkkel.

Az üzemanyagárak hó/hó alapon ugyan emelkedést mutattak, de éves összehasonlításban még mindig több mint 10 százalékkal lejjebb állnak. A hó/hó alapú változások között a csökkenéshez legjobban az élelmiszerárak járultak hozzá (–0,5 százalék) míg a májusban mínuszos szolgáltatások hó/hó árszintváltozása ismét felfelé mutatott (elsősorban az üdülések árváltozásai miatt). A tartós fogyasztási cikkek esetében nem volt ilyen korrekció, ismét 0,1 százalék lett a hó/hó elmozdulás.

A nyugdíjasok a mostani árváltozásoknak a vesztesei voltak a KSH szerint: miután esetükben az üzemanyagok súlya kisebb a fogyasztásban, az előző hónaphoz képest ugyan kisebb (0,1) árnövekedést érzékeltek, mint az átlag, de az előző évihez képest nem tapasztalhattak árcsökkenést (változatlan volt az árindexük).

A maginfláció 1,2 százalékra csökkent, ami – mint a CIB elemzői felhívták rá a figyelmet – tavaly augusztus óta nem volt ilyen alacsony. A CIB azonban nem számít fordulatra: a bázishatások miatt elemzői szerint júliusban még negatív maradhat az éves árindex, majd fokozatos emelkedés következhet, és az év végén már 1 százalék fölött lesz a mutató. Az éves átlagos inflációt 0,6 százalékra becsülik, és úgy vélik, miután nem változnak a monetáris politikai kilátások, a második fél évben végig változatlan maradhat az alapkamat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint azonban ennél gyorsabb lesz az inflációs ütem növekedése. Úgy véli, a bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedékiadó-emelése miatt 2016 őszén az infláció elérheti a 1,5 százalékot, év végén pedig a 2 százalékot is. Az elemző azonban hangsúlyozza: a 3 százalékos inflációs célt várhatóan 2018-ig nem érjük el, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását. Az idén 0,7 százalékos átlagos árnövekedési ütemet vár (vagy akár alacsonyabbat), jövőre pedig 2,1 százalékost.