Belebukott a lengyel miniszter a pozíciók osztogatásába

Belebukott a lengyel kincstárügyi miniszter a pozíciók osztogatásába, bár a kormányfő, Beata Szydlo úgy jelentette be az állami vállalatok felügyeletével megbízott kormánytag, Dawid Jackiewicz távozását, hogy az része a tárca kivezetési tervének. A miniszter elvégezte a rábízott feladatot – indokolta a döntést Szydlo. Helyére nem neveznek ki új minisztert, a szervezet élére álló Henryk Kowalczyk dolga az lesz, hogy a kincstári tárcát állami vagyonkezelővé szervezze át, ez felügyelné a PZU biztosítót, a rézbányászatot uraló KGHM Polska Miedz társaságot és a Grupa Azoty vegyipari csoportot. Más, eddig a kincstár alá tartozó állami vállalatok a profiljuknak megfelelő minisztériumokhoz kerülhetnek.

Jackiewicz egy ideje már feszült viszonyban volt a hatalmon levő Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetésével, azon belül Jaroslaw Kaczynski pártelnökkel, mert a tárca alá tartozó vállalatok élére túlságosan sok hozzá közel álló embert ültetett – írta lengyel sajtóértesülésekre hivatkozva az IntelliNews hírportál. (A 14 nagy állami konszern vezére közül csak egy, a PKO bankot irányító Zbigniew Jagiello tudta megőrizni a posztját az elmúlt egy évben.) Ők viszont egyszerűen az ellenzékben eltöltött évek jutalmaként fogták fel új posztjukat, és nem törődtek a szükséges változások végrehajtásával. Jackiewicz egy márciusi parlamenti beszédében a lojalitást, a PiS gazdasági programjával való azonosulást emelte ki az új menedzserek egyik kritériumaként – a PiS ígéretei között az szerepelt, hogy véget vetnek a privatizációnak. A párt szerint az előző kormányok Lengyelországnak előnytelen szerződésekkel áru­sítottak ki cégeket, ők viszont erő­síteni akarják az állam szerepét, mindenekelőtt az energia- és a nyersanyagiparban, valamint a bankszektorban.

A varsói tőzsde WIG20 indexében szereplő vállalatok felében állami többség van – emlékeztetett a Bloomberg. Elemzők szerint Jackiewicz távozása után számos ilyen társaság menedzsmentje is átalakulhat, ami aggaszthatja a befektetőket. Az állandó változások, különösen a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatosan, eddig is nehézzé tették e cégek értékének megítélését – emelte ki egy varsói befektetési alap szakértője –, így a részvények ára alacsony marad. A közüzemi cégek osztalékainak csökkentése, a bankszektor „visszalengyelesítésének” tervei, a veszteséges szénbányákba erőltetett beruházások eddig is elvették a befektetők kedvét a varsói tőzsdétől, amelynek indexe idén eddig 5,3 százalékkal csökkent, miközben az MSCI feltörekvő piaci indexe 11,8 százalékkal nőtt.