Nem ér véget a lazítás

Nem nézte tétlenül a forint elmúlt hetekben látott erősödését a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa: habár nem nyúlt a 3 hónapos betétre meghatározott 0,9 százalékos kamathoz, egyszerre több fegyvert is bevetett az állampapírhozamok és a bankközi kamatok csökkentésének, valamint az árfolyam magasabb szinten tartásának érdelében. A monetáris tanács tíz bázisponttal, 1,05 százalékra csökkentette az egynapos hitelkamatot, a betétit mínusz 0,05-ön hagyta, miközben folyamatosan szorítják ki a bankokat a 3 hónapos betétből. A tanács közleményében az is megbújt, hogy a 2 százalékos kötelező tartalékrátát december 1-jétől lefelezik. Laczai Attila, a Raiffeisen Bank vezető kötvénykereskedője a Világgazdaságnak elmondta, a bejelentett monetáris lazítások azt az üzenetet hordozzák, hogy készek beavatkozni, ha az inflációs cél eléréséhez ez szükséges – márpedig a cél akár a forint erősödésével is veszélybe kerülhet.

Az MNB – elemzők szerint – azt sugallja a piacnak: készek bármit megtenni azért, hogy megakadályozzák a forint felértékelődését még akkor is, ha minden makrogazdasági folyamat (az alacsony költségvetési hiánytól kezdve a felminősítésen keresztül a történelmi magasságban lévő külkereskedelmi többletig) az erősödés mellett szól. A jegybank dolga azt követően vált nehézzé, hogy a Standard & Poor’s szeptember közepén visszaemelte Magyarországot a befektetésre ajánlott sávba, és így komoly vételi érdeklődés jelentkezett a külföldiek részéről a forint- és állampapírpiacon. Az MNB ugyan az inflációs cél elérésével magyarázza a lazításokat, sokan inkább úgy gondolják, hogy a forint felértékelődését akarják megakadályozni, mert az erős árfolyam rontja a jegybank eredményét, egy esetleges veszteség pedig különösen kellemetlen lenne az egyre inkább nyereségességre törekvő jegybanknak.

A bankoknak kifizetett kamatokat pedig több eszközzel is csökkenteni igyekeznek. A mai napon (a havi tenderen) az MNB-ben legfeljebb 150 milliárd forintot helyezhetnek el a bankok a 3 hónapos betétben, amivel több mint 70 milliárd forintot szorítanak ki a jegybankból. Ez lesz az első számszerű korlátozás, az év végére pedig 900 milliárdra csökkentik az állományt. Szeptemberben utoljára korlátlanul tehettek be pénzt a bankok a betétbe, így mindenüket készpénzzé tették, amivel 2 ezer milliárdra növelték a 3 hónapos betét mennyiségét. Mi­után ennek következtében forinthiány alakult ki a piacon, a jegybank céljával ellentétben a hazai deviza szárnyakat kapott, így most az MNB igyekszik csökkenteni a forintlikviditás hiányát.

Az MNB olyan galambszelídségű – lazításra hajló – közleményt adott ki, amilyet csak lehetett. Hangsúlyozták, hogy a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánják elérni a monetáris kondíciók lazítását, és a tanács mindent megtesz, hogy „a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást”. A közlemény zárómondata szerint a tanács „kész a monetáris kondíciók további lazítására”.

„Laza monetáris politikára és további nem konvencionális eszközök bevetésére számíthatunk a jövőben, hogy meggátolják a forint melletti spekuláció felerősödését” – mondta Laczai. Kiemelte, hogy már nemcsak a rövid lejáratú, hanem a 3-5 éves futamidejű kötvények hozamát is lefelé szorítják az MNB lépései. Elemzők szerint az MNB jövőre tovább csökkentheti a 900 milliárd forintos limitet, ami újabb monetáris lazításnak felel meg.

Az intézkedések hatására a Bubor-kamat már most is alacsonyabb, mint a 0,9 százalékos alapkamat, de elemzők úgy vélik, hogy akár 0,6 százalékra is lemehet, hiszen ezen a piacon is keresi a helyét a likviditás. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint hosszú ideig változatlan maradhat az alapkamat, de nem is ez a lényeg: a bankközi kamatok (Bubor) irányadó jellege erősödhet, ez pedig jóval alacsonyabb lesz, mint az alapkamat.