Letelepedési kötvény: vége

Nem éri meg negyedik születésnapját a letelepedési államkötvény, a kormány idén március végén megszünteti a konstrukciót – derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleményéből. Az ÁKK Magyarország felminősítésével – kikerültünk a befektetésre nem ajánlott kategóriából – és a kedvezőbb finanszírozási környezettel indokolta a lépést.

A letelepedési kötvényt 2013 júniusában vezették be, az olcsó és biztonságos finanszírozással indokolva a konstrukciót, amellyel a magyar állampapírokba 250 ezer (tavaly január óta 300 ezer) eurót öt éven át befektető nem uniós állampolgároknak kínáltak azonnal magyar letelepedési vízumot, ezzel szabad beutazást a schengeni övezetbe. Hasonló konstrukció másutt is létezik, az „üzletembervízumot” az országok egy részében működőtőke-befektetéshez vagy ingatlanvásárláshoz kötik, de van állampapír-vásárlási konstrukció is. A magyar megoldás a viszonylag alacsony összeggel lógott ki a sorból – Bulgáriában például félmillió eurót vártak el –, de különleges az árusítási rendszer is: a letelepedési kötvényeket nem a bejutni vágyók, hanem a velük kapcsolatban álló közvetítőtársaságok vehették meg az ÁKK-tól. A közvetítők biztos bevételét részben a kötvények értékesítésén elért tízszázalékos diszkont, részben az eljárás lefolytatásáért elkért, jellemzően 45-50 ezer eurós díj jelentette. Hasznot hajthatott nekik a kötvények hozama is. Az állam ugyanis az ötéves eurókötvényekénél alacsonyabb, de legalább kétszázalékos hozamot fizet e papírok után – ám azt nem határozták meg, hogy a befektetőknek mennyit kell kapniuk (vagyis: a hozam maradhatott a közvetítőknél is).

A piacra lépők számát az állam korlátozta, adott területen csak egyetlenegy közvetítő működhetett. A cégeket az Országgyűlés gazdasági bizottsága választotta ki még 2013-ban, az elnök, Rogán Antal javaslata alapján. A nyolc kiválasztottat eleinte azért érte számtalan támadás, mert több közülük off­shore területeken volt bejegyezve, ám a bizottság vezetése szerint szó sem volt arról, hogy ismeretlen hátterű vállalkozások kapták volna a megbízást, ők megismerhették a valós tulajdonosokat (erről ugyanis nyilatkozni kellett).

A kormányt az elmúlt hónapokban azért kritizálták, mert a kötvény drágább volt a piaci finanszírozásnál: a minimum kétszázalékos hozamelőírás az árfolyamok esésével már a négyszerese lett a piacinak. Így az állam minden egyes hónapban veszít a kötvényeken – a mai árfolyamokkal számolva a 2016. végi állomány finanszírozása havonta közel 500 millió forintos többletkiadást jelent a normál eurókötvények értékesítéséhez képest.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott tavaly év végi interjújában azt mondta: „a kötvény értékesítése a korábbi években jelentős megtakarítást eredményezett, való igaz, hogy 2015-ben lecsökkent az eurókötvényeink másodpiaci kamata 2 százalék alá, innentől fogva bombázzák a konstrukciót, hogy nem éri meg”. Kiemelte, hogy ez a piac más, mint az eurókötvényeké, nincs másodpiac, vagyis a lejáratig tartani kell, ami biztonságot ad a finanszírozásban, de úgy vélte: a felminősítésekkel kedvezőbbé vált az eurókötvények kibocsátása.

Korábban volt szó arról, hogy csak a kötvény kamatát csökkentik a piaci szintre, végül azonban nem ezt választották. Az értékesítés megszüntetése mellett a már kint lévő kötvények után továbbra is fizeti a kétszázalékos hozamot az állam.

Az ÁKK finanszírozási terve szerint 2017-ben Magyarország 62 milliárd forint értékben adhat el letelepedési állampapírt és Prémium Euró Magyar Államkötvényeket (PEMÁK) együttesen. Ez az 1,2 milliárd eurónyi éves devizaforrás-bevonási tervből 0,2 milliárd. Az ÁKK most kiadott közleménye szerint a PEMÁK-kal és piaci forrásbevonással biztosítható a devizaigény.