A különös kedvezmények eltörlését és új bevételi források felfedezését javasolta az Európai Uniónak a Mario Monti volt olasz miniszterelnök és egykori uniós biztos vezette, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a kormányokat képviselő Európai Tanács három-három magas szintű döntéshozójából álló bizottság. Monti a 2014 óta 18 alkalommal ülésező testület javaslatait tegnap mutatta be az Európai Parlament költségvetési bizottságának. A cél, hogy a 2020 utáni költségvetés finanszírozását stabil alapokra helyezzék (ügyelve a Brexit várható következményeire is).
Jelenleg az uniós költségvetés bevételeinek több mint kétharmadát a nemzeti jövedelmen alapuló befizetések adják, míg 12-12 százalék érkezik a cukor és más mezőgazdasági termékek vámjából, valamint az áfaalapú befizetésekből. (Vannak még egyéb bevételek, például bírságokból, és az uniós szervezetek munkavállalói is ide fizetnek adót a jövedelmük után.)
A Monti-bizottság javaslatai szerint a közösségnek az adók közül nemcsak az áfára kellene alapoznia a bevételeket, hanem a társasági adóból is részesedést kellene kérnie – ezzel az igazságosabb közteherviselést és az adókerülés elleni harcot is szolgálva. Ez persze feltételezi az adóalap egységesítését is, ami elég régi, meg nem valósított terve az Európai Bizottságnak – Kovács László 2004-ben kinevezett uniós adóügyi biztos például a már akkor is meglévő elképzelés megvalósítását tűzte ki célul.
Ugyanakkor, a hiedelmekkel ellentétben, az adóalap egységesítése nem jelenti feltétlenül az adómérték meghatározását, ettől tehát még maradhatna a 9 százalékra levitt magyarországi teher. Bár kétségtelen, hogy az áfánál is van minimum-előírás, így elképzelhető, hogy a rekordalacsony magyar ebben a formában vitatott lehetne.
A dolog másik oldala azonban, hogy a Monti-bizottság nem csak a hagyományos nyereségadóra gondolt, a javaslatban ugyanis szerepel egyfajta pénzügyi adó is (például a tranzakciókra kivetett illeték vagy egyéb pénzügyi tevékenység adója). Az EurActiv összesítése szerint emellett sokkal nagyobb hangsúlyt kapnának az EU bevételeiben a környezetvédelmi adók.
Azon túl, hogy folytatnák a szén-dioxid-kvóták értékesítését, a környezetszennyező autók, az üzemanyagok közösségi adóztatása is szóba kerülhet, vagy akár a magas CO2-kibocsátású országokból származó termékek nagyobb vámja is elképzelhető lenne a terv szerint. A testület úgy gondolja, más területeken is feltárhat bevételi forrásokat a közösség, ilyen például a határellenőrzés vagy az egységes digitális piac.
