BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Forróság, rekordfogyasztás, importáram: komoly figyelmeztetést kapott a magyar energiarendszer – nem lehet tovább halasztani a korszerűsítést

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Miközben a nyári kánikula miatt megugrik az áramigény, Magyarország jelentős mennyiségű villamos energiát kénytelen importálni. A helyzet ismét felveti, hogy elegendőek lehetnek-e önmagukban a megújuló energiaforrások.

Az országot sújtó hőhullám miatt Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter arra kérte a lakosságot, hogy a kora esti órákban lehetőség szerint csökkentsék villamosenergia-fogyasztásukat, ezzel segítve a rendszer stabil működését. A felhívás ugyan átmeneti intézkedésnek tekinthető, mégis ismét ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogy a magyar villamosenergia-rendszer mennyire felkészült a szélsőséges időjárási helyzetek kezelésére – írta az Atombiztos.

High-voltage,Electricity,Pylon,Photographed,From,Below,At,Blue,Hour,Shortly, villamosenergia
A hőség nemcsak az embereket, hanem a villamosenergia-rendszert is komoly próbatétel elé állítja / Fotó: Rainer Jagmann / Shutterstock

A vita középpontjában ezúttal is a megújuló energiaforrások és a folyamatosan rendelkezésre álló erőművek szerepe áll. A miniszter szerint a nap- és szélerőművek jól kiegészítik egymást, hiszen amikor nem süt a nap, a szél továbbra is termelhet energiát. 

A szakmai elemzések ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a kapcsolat korántsem minden időjárási helyzetben működik.

A mostani hőhullám alatt például nemcsak Magyarországon, hanem Európa több országában is visszaesett a szélerőművek termelése. Hasonló probléma jelentkezik a téli, szélcsendes és borult időszakokban is, amikor egyszerre alacsony a napenergia és a szélenergia termelése.

A MAVIR korábbi adatai alapján 2025-ben összesen mintegy 1800 olyan negyedóra volt, amikor a hazai nap- és szélerőművek együttes teljesítménye gyakorlatilag nulla megawatt körül alakult. Több mint 56 napnyi időszakban pedig a két technológia együtt sem érte el a 10 MW-os teljesítményt, miközben az ország villamosenergia-igénye jellemzően 4000 és 7000 MW között mozog.

Az idei év első hónapjai sem mutattak lényegesen kedvezőbb képet. Az év első közel hat hónapjában csaknem két hétnek megfelelő időszakban a nap- és szélerőművek együttes teljesítménye 10 MW alatt maradt, míg összesen 43 napnyi időszakban az 50 MW-ot sem érte el.

Kapitány István figyelmeztetést küldött a magyaroknak: tekerje le a légkondit ebben az időpontban

A klímák és más nagy energiaigényű berendezések fokozott használata komoly terhelést jelent az energiahálózatra. Kapitány István szerint már néhány egyszerű lépés is érezhető segítséget jelenthet.

Jó példa volt erre az idei januári történelmi fogyasztási rekord is. Január 13-án a magyar villamosenergia-rendszer terhelése meghaladta a 8180 MW-ot, miközben a több mint 8300 MW beépített naperőművi kapacitásból csupán 284 MW állt rendelkezésre. A szélerőművek termelése is minimális volt, így a rendszer működését elsősorban a Paksi Atomerőmű, a gázerőművek és az import biztosította.

Fel kell készíteni az energiainfrastruktúrát a szélsőségekre

A szakértők szerint éppen ez mutatja meg, hogy egy villamosenergia-rendszert nem az éves átlagtermelésre, hanem a legkritikusabb órákra kell méretezni. Az ellátásbiztonság szempontjából nem az a döntő, hogy egy technológia egy év alatt mennyi energiát állít elő, hanem az, hogy a legnagyobb fogyasztás idején képes-e folyamatosan rendelkezésre állni.

A vita ezért egyre inkább arról szól, milyen arányban kell ötvözni a különböző technológiákat. A nukleáris energia támogatói szerint a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. beruházás nélkülözhetetlen az ellátásbiztonság fenntartásához. Más szakmai álláspontok ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrások további bővítését, az energiatárolás fejlesztését, a villamosenergia-hálózat korszerűsítését és a rugalmas gázerőművek szerepének erősítését tartják kulcsfontosságúnak.

Abban ugyanakkor széles körű egyetértés mutatkozik, hogy Magyarország hosszú távú energiabiztonsága nem épülhet egyetlen technológiára. 

A stabil villamosenergia-rendszerhez egyszerre van szükség folyamatosan rendelkezésre álló alaperőművekre, időjárásfüggő megújulókra, energiatárolókra, korszerű hálózati infrastruktúrára és szükség esetén rugalmas tartalékkapacitásokra is. A mostani hőhullám ismét emlékeztetett arra, hogy az energiabiztonság nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is Magyarország számára.

Kapitány István rendkívüli kérésére váratlan helyről érkezett magyarázat: drámai dolgot tettek a magyarok a légkondikkal

A hőség miatti extra áramigény komoly teher az erősen áramimportfüggő Magyarország villamosenergia-rendszere számára annak ellenére, hogy a hazai energiaellátás stabil. Pénteken Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter az áramfelhasználás csökkentését kérte a lakosságtól, ma pedig durva adat jelent meg klímák használatának megugrásáról. A fókusz a klímaberendezéseken van.

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.