Súlyos figyelmeztetés Brüsszelből: élelmiszerár-sokkot hozhat a beporzók eltűnése Európában

A méhek, lepkék, zengőlegyek és más vadon élő beporzók pusztulása nem csupán természetvédelmi ügy: az európai élelmezésbiztonságot és a fogyasztói árakat is közvetlenül veszélyezteti. Egy friss, uniós kutatási projektekhez kapcsolódó értékelés szerint ha Európában 2030-ra összeomlanának a vad beporzópopulációk, az évente mintegy 34,4 milliárd eurós globális jóléti veszteséget okozna.

A veszteségek túlnyomó része Európát érintené. A modellezés szerint az európai agrár-élelmiszeripari rendszer jóléti vesztesége megközelítené a 23,8 milliárd eurót, miközben a drágulás elsősorban a fogyasztókat sújtaná. A kutatás egy szélsőséges, hipotetikus forgatókönyvet vizsgál, vagyis nem azt állítja, hogy a teljes összeomlás biztosan bekövetkezik, hanem azt méri fel, mekkora gazdasági és élelmezési kockázatot jelentene egy ilyen helyzet.

Mit okozna a beporzók eltűnése?

A Nature Communications folyóiratban publikált modell szerint a vad beporzók eltűnése átlagosan 7,8 százalékkal csökkentené az európai növénytermesztési hozamokat. A beporzástól erősen függő termékeknél ennél jóval nagyobb lenne a visszaesés: az érintett kultúrák kibocsátása átlagosan 15,5 százalékkal esne, termelői áraik pedig közel 18,6 százalékkal emelkednének.

A leginkább veszélyeztetett terménycsoportok közé az olajos magvak, a zöldségek és a gyümölcsök tartoznak. A kutatók különösen érzékenynek találták a napraforgót, a repcét, az almát, valamint számos egyéb zöldség- és gyümölcskultúrát. Ez Magyarország számára is figyelmeztető jel lehet, hiszen a repce, napraforgó és a kertészeti ágazatok jelentős szerepet töltenek be a hazai mezőgazdaságban.

A piaci alkalmazkodás enyhíthetne ugyan bizonyos hiányokat, de nem oldaná meg a problémát. Az import és a termelés földrajzi átrendeződése részben pótolhatná a kieső európai kínálatot, ám ezzel párhuzamosan nőne a verseny a globális gyümölcs- és zöldségpiacon. A kutatás szerint ez különösen a tápanyagban gazdag élelmiszerek elérhetőségét rontaná, miközben az A-vitamin és a folát hozzáférhetősége is csökkenne Európában.

Az Európai Bizottság szerint a helyzet már ma is komoly: minden harmadik méh-, lepke- és zengőlégyfaj állománya csökken, miközben a haszonnövények és vadvirágos növények mintegy négyötöde függ valamilyen mértékben az állati beporzástól.

Átfogó intézkedéseket sürgetnek

A júniusban bemutatott fehér könyv mögött nyolc uniós finanszírozású kutatási együttműködés áll és 135 szakértő munkája. A szerzők azt sürgetik, hogy a beporzók védelme ne kizárólag természetvédelmi intézkedésként jelenjen meg, hanem az agrár-, vegyianyag-, kereskedelmi, kutatási és területfejlesztési politikák mérhető céljává váljon.

Az EU jogszabályban is rögzítette, hogy 2030-ig meg kell fordítani a vad beporzók fogyását. A természethelyreállítási rendelet alapján a tagállamoknak figyelniük kell a beporzópopulációk alakulását, és helyreállítási terveikben hatékony intézkedéseket kell kidolgozniuk a fajok sokféleségének és állományának növelésére.