Még olcsóbbak lettek a hitelek
Érezhető mértékben csökkentek tavaly a lakossági hitelek kamatai – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból. A kedvezőbb árazás szinte minden hiteltípusnál jellemző, egyedül a hitelkártyákhoz tartozó kereteknél növekedett kissé a jegybank által kalkulált, átlagos ráta.
Az MNB adatai szerint egyértelműen a fogyasztási hitelek a változások nyertesei: azokon belül is a folyószámlahitelek és a személyi kölcsönök kamatai csökkentek a legnagyobb mértékben egy év alatt, több mint 2, illetve nagyjából 2,5 százalékponttal. (Az áruvásárlási kölcsönöknél drasztikus, több mint 17 százalékos csökkenést mutat éves összehasonlításban a statisztika, de ezeknél a hiteleknél az év végi akcióknak nagyon jelentős a torzító hatása, a tényleges változás ennél jóval alacsonyabb lehet.) Persze a folyószámlahitelek és a személyi kölcsönök még ezzel együtt is viszonylag drágának számítanak a lakossági termékpalettán: előbbiek szerződésekben szereplő átlagos kamata kicsivel 21,5 százalék, utóbbiaké pedig 15,5 százalék alatt mozgott az év végén. A folyószámlahiteleken belül nyilvántartott kártyahiteleknél pedig évek óta stabilan 30 százalék fölötti az éves, átlagos kamat, igaz, ez a konstrukció sajátosságai miatt egyáltalán nem meglepő. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél eközben 1,5 százalékponttal, 5,28 százalékra csökkent az MNB által kalkulált átlagos ráta, míg a járműhiteleknél – minimális mérséklődést követően – 14,5 százalékos értéket regisztráltak decemberre vonatkozóan.
A lakáshiteleknél jóval szerényebb, 0,54 százalékpontos mérséklődés történt 2015 végéhez képest, ám ezzel együtt az átlagkamat már kevesebb mint 4,6 százaléknál járt másfél hónappal ezelőtt. A lassabb ütemű csökkenést az magyarázza, hogy a lakáshiteleknél már régebben elkezdődött a kamatok eróziója, hiszen egyrészt ez az a hiteltermék, amelynél legelőször növelni kezdték új kihelyezéseiket a pénzügyi szolgáltatók, másrészt az árazás már azon a szinten jár, ahol kevesebb a tere a csökkentésnek.
A hitelkamatok csökkenése több okkal is magyarázható. Az egyik legfontosabb, hogy a kölcsönök iránti kereslet ismét növekedni kezdett, ami erősíti a versenyt a hitelintézetek között. (A növekvő hitelfelvételi kedvet alátámasztják az új kihelyezésekre vonatkozó adatok: lakáshitelből közel 30, személyi kölcsönből pedig több mint 60 százalékkal többet helyeztek ki tavaly, mint 2015-ben, de az áruvásárlási kölcsönöknél is 56 százalékos volt a bővülés.) Emellett maguknak a pénzügyi szolgáltatóknak is elemi érdekük, hogy növeljék aktivitásukat a finanszírozási oldalon a lakossági ügyfeleknél is. A növekvő bérek és fogyasztás mellett pedig a lakossági ügyfelek még bátrabban adósodhatnak el, és ezt a tendenciát erősíti a CSOK iránti intenzívebb érdeklődés is. A csökkenő kamatok és a növekvő hitelfelvételi kedv ellenére ugyanakkor a túlfűtöttségtől még messze jár a piac: ezt a szolgáltatóknak és a lakosságnak a válság éveiből maradt óvatossága mellett a szigorúbb szabályozói környezet is biztosítja.
