Pont ott nincs munkaerő, ahol nagyon kellene

A munkaerő- és szakember-hiányt jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt két évben: míg 2011 és 2013 között csupán minden tizedik vállalkozás jelezte ezt a problémát, addig 2016 októberben már a vállalkozások 40%-a említett a toborzási nehézségeket, mint a vállalat üzleti életét akadályozó tényezőt – derült ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK-GVI) most közzétett adataiból. Ez a jelenség legsúlyosabban a döntően exportáló dunántúli, közép- és nagyvállalkozásokra volt jellemző.

Idén, január végére már a 90 ezret is elérte a betöltetlen állások száma! 

A munkaerő- és szakemberhiányt, mint a vállalkozás üzleti tevékenységét akadályozó tényezőt minden tizedik cég említette a konjunktúra vizsgálatok során 2011 áprilisa és 2013 októbere között. Ezt követően ez az arány 2014 októberben megugrott (21%), vagyis ekkor már minden ötödik vállalkozás az üzleti tevékenységét akadályozó három legfontosabb tényező közé sorolta e problémát.

2015 októberében ismét jelentősebb emelkedés történt, ekkor a vállalkozások 27 százaléka említette a munkaerő- és szakemberhiányt. Ezután lassabb, de folyamatos növekedés következett, aminek eredményeképpen 2016 áprilisában már a cégek közel egyharmada (29%) emelte ki ezt a problémát, 2016 októberére pedig ez az arány 40 százalékra nőtt.

A toborzási nehézségek közül a legtöbb céget az új, tapasztalt munkavállalló(k) felvétele, az új, kezdő munkavállalló(k) felvétele, illetve a cégnél dolgozó tapasztalt munkavállaló(k) megtartása érinti. A vállalkozások közel kétharmada úgy véli, hogy 2017-ben tovább fognak súlyosbodni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák. Az eredmények szerint főként azok a vállalkozások szembesülnek munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, akik a megrendeléseik növekedésére számítanak a következő félévben. A bérnövekedési szándékok pozitívan függenek össze a toborzás nehézségek megjelenésével: tehát azok a cégek, amelyek toborzási nehézségekkel találkoztak az elmúlt egy évben, nagyobb eséllyel fogják emelni a béreket 2017-ben.

Export, ipar: mindenhol megérzik

A vállalati jellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a munkaerő- és szakember-hiánnyal főként a döntően exportáló (64%), ipari (63%), döntően külföldi tulajdonban lévő (70%), dunántúli (60%), közép- (61%) és nagyvállalkozások (62%) küzdenek. De a kisebb cégeknél is erősödik a tendencia, mivel ezek a vállalkozások költségérzékenyek, így nehezen tudnak lépést tartani majd a bérnövekedéssel is.

A legtöbb cégnek (83%) az új, tapasztalt (senior) munkavállalló(k) felvétele okozott gondot, de a válaszadók bő egyharmadának az új, kezdő (junior) munkavállalló(k) felvétele (65%), illetve a cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása is problémát jelentett. A válaszadók több, mint felének (52%) a cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása sem ment. Közel egyharmad azok aránya, akik számára az még új, diák munkavállaló (pl. gyakornok) felvétele (32%), illetve a cégnél dolgozó diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása (28%) is nehézségekbe ütközik.

A válaszadók közel kétharmada (64%) vélte úgy, hogy 2017-ben súlyosabbá fognak válni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, nagyjából egyharmaduk (31%) szerint azonos mértékűek fognak maradni, és csupán a válaszadók 5%-a gondolja azt, hogy e nehézségek enyhülni fognak

Bővíteni nagyon nehéz lesz

Aggasztó, hogy főként azok a vállalkozások szembesültek munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, amelyre kedvező üzleti kilátások jellemzők: amelyek a következő fél évben rendelésállományuk növekedésére számítanak (59%). Azon cégek körében, amelyek úgy vélik, hogy rendelésállományuk nem fog változni, 47% azok aránya, amelyek vezetői nem említették a munkaerőhiányra visszavezethető problémák létét. Ez az arány 39% azon cégek esetében, amelyek a rendelésállomány csökkenésére számítanak, és 29% azon cégek körében, amelyeknél nincs rendelésállomány.

Ukrán vendégmunkásokat akarnak a cseh cégek

A cseh Gazdasági Kamara, valamint az Ipari és Kereskedelmi Kamara hétfőn felszólította a Bohuslav Sobotka vezette kormányt, hogy tegye haladéktalanul lehetővé további ukrán vendégmunkások azonnali toborzását és alkalmazását. A munkaadók szerint a cseh kormány hivatalos munkaerő toborzó programja Ukrajnában nem működik, és a kabinet által megállapított kvóták már júniusig ki vannak használva. Egy csehországi munkaengedély elintézése általában 3-6 hónapig tart. A kormány várhatóan szerdán tűzi napirendre a témát.