A közlekedésbe ölték a legtöbb pénzt 2007 és 2013 között
A 2007–2013-as uniós ciklus kifizetései révén 2015-ben 2,1 százalékát tette ki a magyar GDP-nek a közlekedési infrastruktúra, ugyanez az arány 1,7 százalék a mezőgazdasági termelők támogatásánál, 1,4 százalék a környezeti infrastruktúránál – derült ki a KPMG tegnap publikált hatástanulmányából. Ez a három terület indukálta egyúttal tavalyelőtt a beruházások legnagyobb részét: 13,1 százalékot az út- és vasútépítésekre összpontosuló közlekedés, 7,3 százalékot a környezeti infrastruktúra, 7 százalékot az agrárium.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
A közlekedési ágazat kapta a legtöbb pénzt 2007 és 2013 között - fotó: AFP[/caption]
A felmérés szerint a legtöbb pénzt a 2007-2013-as időszakban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése emésztette fel, amely összesen mintegy 3787 milliárd forintot jelent. Ebből összesen 1439 projekt jutott támogatáshoz, a legtöbb kifizetés a közúti infrastruktúra szakágazatban történt, ahol egyébként a legnagyobb volt a projektek darabszáma is.
A kutatás szerint a második legmagasabb támogatást a mezőgazdasági termelők kapták, összesen 3714 milliárd forintot. Ez 85 százalékban normatív alapon, míg 15 százalékban beruházások megvalósítás céljából került a gazdálkodókhoz. A kifizetett több mint 3 ezer milliárd forint, összegét tekintve egyébként egyenértékű a 2007-2015-ös időszak mezőgazdasági kibocsátásának 20 százalékával. Az időszakban a mezőgazdaság hozzájárulása a teljes GDP-hez 3 és 3,9 százalék között ingadozott, a 2012-es 3,9 százalékos értékről 2015-re csupán 3 százalékra esett vissza. Így – a felmérés szerint - elmondható, hogy bár ebbe az ágazatba érkezett az összes európai uniós kifizetés több mint 25 százaléka, az ágazat GDP-hez való hozzájárulása érdemben mégsem változott.
A harmadik legtöbb pénzt a környezeti infrastruktúrát érintő fejlesztésekbe öntötte az állam, összesen csaknem 1,5 ezer milliárd forintot meghaladó összeget költve ezen a területen. A kifizetések 94,4 százaléka itt egyébként Európai Unió forrásból került finanszírozásra, amelyet több szakágazat között osztottak el.
