Béremeléssel kampányol Vucsics

Alekszandar Vucsics jelenlegi miniszterelnök az április 2-i szerb elnökválasztás legesélyesebbje – erősítették meg a legfrissebb közvélemény-kutatások. A felmérések szerint a lakosság 52,3 százaléka támogatja, ezzel pedig már az elnökválasztás első körében nyerhet. Mögötte az Ipsos felmérése szerint Szasa Jankovics, a lemondott köztársasági jogvédő és Vuk Jeremics volt külügyminiszter fej fej mellett halad: előbbire 13,9, utóbbira 13,3 százalék szavazna. Vojiszlav Seseljre, a Szerb Radikális Párt elnökére a polgárok 11 százaléka voksolna.

Vucsics a sikeres gazdasági reformoknak köszönheti a népszerűségét az elemzők szerint. A szerbek láthatóan belefáradtak az ideologizálásba, és már csak az életszínvonal növelésének ígéretével lehet a bizalmukat elnyerni. Tavaly 2,7 százalékos volt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, ami az előző években tapasztalt recesszióhoz képest nagy fordulatot jelent. Az ország gazdasága azonban így is a legelmaradottabbak egyike a régióban. A hétmilliós országban az egy főre jutó GDP 2016-ban sem érte el az 5 ezer dollárt. A GDP mintegy 17 százalékát a mezőgazdaságban, 25 százalékát az iparban termelik. Az ország pénzügyeit azonban valóban sikerült stabilizálni, a költségvetési hiány a GDP 1,4 százalékára csökkent tavaly, az idei első két hónapban pedig már többlettel zárt a büdzsé. A lakosság azonban továbbra is szenved az alacsony bérek miatt. A törvényben garantált minimális órabért idén 121-ről 130 dinárra növelték, ami alig több egy eurónál (1 euró = 124 dinár). A minimálbér így sem éri el havonta a 200 eurót, az átlagbér pedig mintegy 360 euró. Az országban nyilvántartott mintegy 2,25 millió foglalkoztatottból 300 ezren kapják a legalacsonyabb bért. A munkaerőpiaci arányok sem egészségesek: a versenyszférában 1,4 millióan dolgoznak, míg a közszférában 850 ezren, s a nyugdíjasok száma eléri az 1,75 milliót. Az átlagnyugdíj Szerbiában 200 eurót tesz ki, és a nyugdíjasok zöme e körüli összeget kap.

Vucsicsnak azonban merész tervei vannak: a következő évekre 4–5 százalék közötti GDP-bővüléssel kampányol, amiből ígérete szerint lesz fedezet a bérek és a nyugdíjak emelésére. A rózsaszín jövőképpel azonban nem mindenkit sikerült meggyőznie a politikusnak, sokan túl optimistának vélik a kitűzött növekedési célokat, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is keresztbe tehet a jóléti intézkedéseknek, a lazításnak. Szerbia 2015 elején 1,2 milliárd dollár értékű, 3 évre szóló készenlétihitel-megállapodást kötött az IMF-fel, a keretből azonban nem kellett még lehívnia. A valutaalap sikeresnek ítéli a reformokat, és a jövőben is segíti majd a növekedés lehetőségeit kutató kormánybizottság munkáját. Béremelésről azonban a hitelmegállapodás lejártáig szó sem lehet, és Belgrádnak sürgősen fel kell hagynia az állami cégek veszteségeinek finanszírozásával is.