BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Előrelépnénk a versenyképességben

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Magyarország versenyképessége romlott az elmúlt években, ezért a kormány létrehozta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. A cél az, hogy megfordítsák a trendet, ennek érdekében hat területen javasolnak intézkedéseket.

Megalakult a Nemzeti Versenyképességi Tanács, amely Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezetésével megtartotta első ülését. „Szüksége van az országnak arra, hogy a versenyképességünk javuljon, közép-európai régiós összevetésben ugyanis nem tartozunk az élenjárók közé” – mondta a miniszter az ülést követő sajtótájékoztatón. „A célunk az, hogy ez megváltozzon, és alkalmassá tegyen bennünket arra, hogy hosszú távú eredményes felzárkózáson menjen keresztül az ország” – mondta Varga Mihály.

 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács alakuló ülésén olyan javaslatokról is tárgyaltak, amelyek már rövid távon javíthatják a magyar gazdaság versenyképességét. A testület tagjai hat területen látnak erre lehetőséget: a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosítása, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme, valamint a fizetésképtelenség és a csődeljárások kérdésköre. A miniszter elmondása szerint céljuk, hogy a magyar cégek kevesebb időt töltsenek adóadminisztrációval, amely most több időt vesz el tőlük, mint a lengyel, a szlovák vagy a cseh vállalatoktól.

A tanács felállítását tavaly szeptemberben azután javasolta a kormányzat, hogy Magyarország versenyképessége a Világgazdasági Fórum (WEF) listáján történelmi mélypontra esett. Magyarország 2016-ban az előző évi eredményéhez képest hat helyet rontva 138 ország közül a 69. helyre került. Kelet-­európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban – állapította meg akkori jelentésében a Kopint-Tárki, a WEF magyarországi együttműködő partnere. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás, és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak.

A Világgazdaságnak a kérdésben készült cikksorozatából kiderült, a versenyképesség javítását az oktatásnál kellene kezdeni , ugyanis Magyarország évről évre rosszabbul teljesít a különböző nemzetközi felmérésekben az olvasási, a számolási és a digitális készségekben. A WEF listájának „felsőoktatás és képzés” pillérében Magyarország a 2015-ös 57. pozícióból a 72.-re esett egy év alatt. Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján az oktatási és a munkaerőpiaci reformokat a hosszú távú versenyképesség-javító intézkedések közé sorolta.

A WEF rangsorának készítésekor megkérdezett döntéshozók a bürokráciát és a korrupciót is akadálynak látták. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki kutatója lapunknak korábban azt mondta, a versenyképesség kapcsán igen érdekes, hogy olyan országok is elénk kerültek, ahol a korrupció jóval jelentősebb, például Oroszország. Ezt azzal indokolta: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fejlettségű országban történik a korrupció.

Magyarország nagy előnye azonban a jelenlegi makrogazdasági helyzet. Ezen a téren kiemelkedő előrelépés történt a költségvetési hiány leszorításával, így az államadósság csökkentésével. A fizetési és a külkereskedelmi mérleg is többletes, a gazdaság pedig növekedési pályán van. A versenyképességi fordulatra az elemzők és a gazdaságpolitikai irányítók szerint azért van szükség, hogy az ország tartós növekedési pályán is maradjon – akkor is, ha kevesebb EU-támogatás érkezik majd. Varga Mihály hangsúlyozta: a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz a termelékenység és a versenyképesség növelésére van szükség.

 

A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjai:

Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a GE ügyvezető igazgatója

Csath Magdolna, a Szent István Egyetem emeritus professzora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára

Dale A. Martin, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója

Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöke

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója

Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company budapesti irodavezetője

Parragh László, az MKIK elnöke

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

Csath Magdolna, a Szent István Egyetem emeritus professzora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára

Dale A. Martin, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója

Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöke

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója

Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company budapesti irodavezetője

Parragh László, az MKIK elnöke

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

Hat területen javítanának - Kép: NGM -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.