BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Reklámadó: vissza a startmezőre

A korábban befizetett adó visszajár, az adókulcs növekszik, 100 millió Ft forgalom alatt továbbra sem kell adót fizetni. A jövőben az adó megmarad, de a „kicsiknek”, azaz a 100 millió forintnál kisebb reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak továbbra sem kell reklámadót fizetniük – derül ki a Mazars legfrissebb összefoglalójából.

Reklámban sem ismerünk tréfát, a kormány folytatja a birkózást Brüsszellel. A reklámadóról szóló, sokat kritizált 2014. évi XXII. törvényt ugyan módosítania kell, de e tekintetben úgy jár el, mint az okos lány: hoz is, meg nem is - vélekedik a Mazars elemzése. Módosítja a jogszabályt, és – legalábbis formailag - változtat az Európai Bizottság által kifogásolt részeken. A reklámközzétevő adóalanyok visszakapják a 2014 óta megfizetett reklámadójukat, az adó mértéke viszont az eddigi 5,3 százalékról június 1-jétől 9 százalékra emelkedik.

A Reklámszövetség szerint a teljes reklámadót el kellene törölni.

A változások közül egyértelműen kedvező, hogy a 2017-es adóévtől az ún. saját célú reklám (amikor a vállalkozás pl. a saját reklámújságában hirdeti az általa forgalmazott termékeket) nem tartozik majd a törvény hatálya alá, így ezek közvetlen költsége után nem kell adót fizetni. A reklámadó átalakított szabályai a tervek szerint 2017. május 25-től lépnek hatályba.

A kényszerű jogszabálymódosítás oka, hogy az Európai Bizottság 2016. november 4-én hozott határozatában megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat.

„A Bizottság vizsgálata úgy találta, hogy a reklámadóban alkalmazott adókulcsok progresszivitása előnyben részesített egyes vállalatokat, ami tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben – foglalta össze dr. H. Nagy Dániel, a Mazars senior adómenedzsere. Mivel ez összeegyeztethetetlen az uniós szabályozással, a Bizottság kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg a vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetést, és hozza összhangba a törvényt a közösségi támogatások szabályaival. A kormány ezt a döntést megtámadta ugyan az Európai Bíróságon, ezzel párhuzamosan azonban előre menekül, hiszen a jogorvoslati eljárásnak amúgy sincs halasztó hatálya.”

Az Európai Bizottság legfőbb kifogása az, hogy azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot, nem kell reklámadót fizetniük. Ezen azonban a kormányzat a jövőben sem kíván változtatni, az alacsony reklámbevételű vállalkozásoktól a jövőben sem kér adóbefizetést, sőt a reklámközzétevők által a 2014-2016 adóévekre bevallott és megfizetett adót is visszafizeti inkább.

A 2016-ra jutó adót már eleve nem is kell megfizetni. Az érintetteket a NAV fogja értesíteni a visszatéríthető túlfizetés összegéről. Fontos azonban, hogy a változás nem érinti azokat, akik a reklám megrendelőjeként voltak adófizetésre kötelezettek: az ő adójukat nem téríti vissza az adóhatóság.
Ezzel együtt az új szabályozás jelentős adóemelést sóz a 100 millió forintnál magasabb reklámadó-alappal rendelkező vállalkozások nyakába: az adókulcs a jelenlegi 5,3 százalékról közel a duplájára, 9 százalékra emelkedik. Ennek negatív hatása azonban leginkább majd a 2018-as adóévben lehet érezhető. Az évközi módosítás szerint ugyanis a 2017-es év első részére nem kell adót fizetni, a magasabb adómértéket pedig a júniustól decemberig terjedő időszakra kell majd alkalmazni.

Formai változásnak tűnhet csupán, de valójában nem az: a jelenlegi 0 százalékos adókulcs – mely 100 millió forintos adóalapig alkalmazható – megszűnik, helyette 100 millió forintos adóalapig terjedő adómentesség lép majd életbe. Azt is tartalmazza a tervezet, hogy az így biztosított adóelőny ún. csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A kormány így próbál kibújni a sávos adókulcsokkal, illetve a tiltott állami támogatásokkal kapcsolatos uniós kritika alól. A de minimis támogatások ugyanis összhangban állnak a közösségi állami támogatási szabályokkal. H. Nagy Dániel hozzátette: „Ez azonban azt is jelenti, hogy a mentességi szabályt nem minden adózó alkalmazhatja, hiszen a de minimis támogatások esetében a keretösszeg maximuma 200.000 euró három pénzügyi év alatt.”

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek