Célt ért a jegybank programja

A Magyar Nemzeti Bank 2013 óta hagyományos és újszerű, nem hagyományos eszközöket komplexen alkalmazva menedzseli a hazai monetáris feltételeket. A legújabb nem hagyományos monetáris politikai eszköz, a 2016 nyarán bejelentett 3 hónapos betétállomány mennyiségi korlátozása az elmúlt fél évben elérte célját. A banki hozzáférés korlátozása következtében a három hónapos betéti állomány a 2016. szeptember végi 1700 milliárd forint feletti szintről 2017. március végére 750 milliárd forintra csökkent, miközben a bankrendszer többletlikviditásának jelentős része egynapos (O/N) betétben jelent meg.

A kiszorult likviditás hozamleszorító hatása minden releváns piacon érezhető volt: az eszköztár átalakításának tavaly júliusi bejelentéséhez képest 2017 márciusára a rövid lejáratú bankközi és állampapírpiaci hozamok csökkenése 70-80 bázispontot tett ki. A lépés eredményeként még az is előfordult, hogy a magyar állam negatív hozamok mellett tudott diszkontkincstárjegyeket kibocsátani, miközben a hitelek árazása szempontjából meghatározó bankközi hozamok tartósan alacsony 20 bázispont körüli szinten stabilizálódtak. Az alacsony hozamkörnyezet általánosan támogatta a hazai gazdaság növekedését, a foglalkoztatás bővülését és egyben tovább mérsékelte az állam kamatkiadásait.

Az új eszközrendszer fontos részét képezik a likviditási pálya nem várt elmozdulásait korrigáló úgynevezett finomhangoló swapeszközök. Az elmúlt fél évben a vártnál is kedvezőbben alakuló költségvetési hiány a bankrendszerben lévő likviditás szűkülésének irányába hatott. Ezen hatás ellensúlyozására az MNB többször is ún. finomhangoló swaptendereket tartott. Az ily módon a bankrendszerbe kerülő friss likviditás biztosította a stabilan alacsony pénzpiaci hozamkörnyezetet.

A monetáris tanács az elmúlt héten döntött a 2017. második negyedévi betéti korlát mértékéről. A tanács az alapkamat 0,9 százalékos szinten tartása mellett 2017 júniusára a 3 hónapos betét állományának mennyiségi korlátját 500 milliárd forintban határozta meg. Ez az érték biztosíthatja az elért laza monetáris kondíciók fenntartását. A likviditásra ható autonóm folyamatok a bankrendszerben lévő teljes likviditás korábbiaknál nagyobb csökkenését eredményezik a második negyedévben, így a 750 milliárd forintról 500 milliárd forintra csökkenő mennyiségi korlát a három hónapos betéti eszközből kiszorított likviditás mértékének a szinten tartását jelenti. A likviditás mérséklődésében elsősorban az ÁKK lejáratokat meghaladó forintkibocsátása, a készpénzállomány várható emelkedése, illetve a forintosítási devizaswapok lejáratai játszanak szerepet.

A monetáris tanács arra törekszik, hogy a 3 hónapos betétállomány hatékonyan fejtse ki hatását. Mivel a likviditás alakulásában előretekintve a tartós szűkülés kockázatai tekinthetők jelentősebbnek, így a jegybank döntéshozói rövidebb futamidejű (1 hetes, 1 és 3 hónapos) swapeszközök mellett hosszabb lejáratú swapeszközökkel is bővítették az eszköztárát. A hosszabb – 6 és 12 hónapos – futamidejű forintlikviditást nyújtó swapeszközök a középtávon is alacsony szinten maradó likviditási pálya esetén is támogathatják a mennyiségi korlátozás hatékony működését és az elért alacsony hozamkörnyezet tartós fennmaradását.

A monetáris tanács döntést követő közleménye kitért a makrogazdasági folyamatok átfogó értékelésére is. A tanács megítélése szerint a magyar gazdaság növekedése az idei és a következő évben 3,5 százalékot is meghaladó ütemben folytatódhat. A növekedésben a lakossági fogyasztás és a nemzetgazdasági beruházások általános bővülése lesz meghatározó. Az infláció márciusban elérheti a 3 százalékos értéket, ám a tavaszi hónapokat követően ismét mérséklődik. A 3 százalékos inflációs cél stabil, fenntartható elérésére 2018 első felétől számítanak a jegybanki döntéshozók.