Ismét hiányt mutat a központi büdzsé
Március végén az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya 198,1 milliárd forintot tett ki, köszönhetően a rekordméretű, 378,5 milliárd forintos márciusi deficitnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az első negyedév végén az államháztartás helyzete továbbra is stabil. 2017 első három hónapját a központi költségvetés 168,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,9 milliárd forintos deficittel zárták, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,4 milliárd forintos többletet értek el. A 2017-es büdzsé tervezett hiánya 1166 milliárd forint. A tavalyi év hasonló időszakában az államháztartás központi alrendszere 125,8 milliárd forintos hiányt mutatott.
A minisztérium felhívta a figyelmet a két év január–márciusi folyamatának eltérő alakulását befolyásoló tényezőkre: a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodásra, az idei első kéthavi szufficitet hozó egyszeri tételekre (például a termőföld értékesítésének összegére vagy az uniós támogatások utólagos megtérítéseire). Az NGM szerint kevesebb volt az általános forgalmi adóból származó bevétel, mivel januártól hatályos az a szabály, hogy a „jó adózóknak” 75 nap helyett 45 napon belül utalják az áfa-visszatérítést. A tárca a megugró márciusi kiadások között főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokat emelte ki, amelyek főleg a 2014–2020-as operatív programokhoz köthetők – az NGM szerint ezek játszottak szerepet abban, hogy a hónapot a központi alrendszer 378,5 milliárd forintos deficittel zárta. A márciusi államháztartási adatok nem befolyásolták a kormány idei célkitűzéseit: az uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul a GDP 2,4 százaléka.
MNB: jó a pálya
A Magyar Nemzeti Bank szintén csütörtökön tette közzé a folyó fizetési mérleg alakulását vizsgáló áprilisi jelentését, amelyben hangsúlyozza, hogy 2016-ban is folytatódott a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklődése. A jegybank közölte, hogy a folyó fizetési mérleg többlete historikus csúcsra, a GDP közel 5 százalékára emelkedett, miközben az EU-transzferek átmeneti visszaesése miatt a külső finanszírozási képesség mérséklődött. A külkereskedelmi többlet szintén historikus csúcsra, a GDP 10 százaléka fölé emelkedett. Az MNB szerint Magyarország külső egyensúlyi folyamatai 2016-ban kedvező irányba mozdultak el. A jelentés szerint 2016-ban az átmenetileg külföldön dolgozók nettó jövedelme elérte a 3 milliárd eurót. Ez a rezidensek 3,5 milliárd eurós külföldön szerzett béréből és a külföldiek 0,5 milliárd eurós hazai jövedelmének eredőjeként alakult ki.
