Kiemelkedő árnövekedést mutat a magyar lakáspiac, de még nem kockázatos, és nem minősül sérülékenynek. Nem úgy, mint néhány országé az Európai Unióban és az euróövezetben, ahol az áremelkedés volumene elrugaszkodott a gazdaság teljesítményétől, és a lakosság eladósodása túlzottá vált. Az FHB Index éves európai lakáspiaci kitekintéséből kiolvasható, hogy lendületben vannak az európai lakáspiacok, de eltérő ívben. A növekvő árakat látva sokakban erősödik a lakáspiaci lufi felfújódásától való félelem, de miután a piacok most nem mozognak annyira együtt, mint 2008-ig, egyelőre nem lehet általános lakáspiaci buborékról beszélni – állapítja meg az FHB, hozzátéve, középtávon Magyarországon sem kell buborékképződéstől tartani.
A veszélyes trendbe hajló folyamatokat látva a European Systemic Risk Board tavaly novemberben nyolc országra – Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság – adott ki figyelmeztetést a lakáspiac túlfűtöttsége miatt. Európa vizsgált részén a legtöbbet dráguló lakáspiacok körében kell keresni a felfűtötteket vagy a szárnyalókat. E kategóriába tartozik az a 16 ország, ahol a reállakásárak és a reál-GDP egymáshoz viszonyított aránya jelentősen eltért a hosszú távú trendtől. Ilyen mindenekelőtt 36 százalékos áremelkedésével Ausztria vagy Svájc, Lettország, Svédország, Románia, Németország. És ide tartozik többek között Portugália, Finnország és Észtország. Az FHB elemzése szerint Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és Cipruson már lefelé tart a piac.
Felívelő lakáspiac van Bulgáriában, Csehországban, Szlovéniában, Szlovákiában, a European Systemic Risk Board által sérülékenynek talált Dániában és az Egyesült Királyságban. Előbbiben a lokális piacok nagy különbségei, a nagyfokú lakossági eladósodottság és a törlesztőrészleteknek a jövedelmekhez viszonyított magas aránya okoz problémát.
A legkisebb csoportba sorolt országokban a lakásárak növekedése nem éri el a növekedésének mértékét, vagy az árak még csökkennek, de már a fordulóponthoz közelítenek. E pont körül toporog Spanyolországon és Horvátországon kívül Franciaország, Olaszország és Ciprus, némi javulás látszik Görögországban. Beszédes adat az új lakások ára – amit a Deloitte tavaly vizsgált –, azazhogy 200 ezer euróból mekkora lakást lehet venni az egyes helyeken. Magyarország Portugáliával és Lengyelországgal a legolcsóbbak közé tartozik, ahol a 60 millió forintnak megfelelő euróból akár egy több mint 5 szobás új építésű ingatlan is kapható.
A lakásárak emelkedése beindította a lakásépítéseket, bár a felfutás lassan teljesedett ki az Európai Unióban. A válság előtti, 2006-os csúcsponthoz képest több mint 60 százalékkal csökkent az építési engedélyek száma, a mélyponton igényeltnél viszont már 21 százalékkal többet adtak ki tavaly őszig. Az országok közel felében több mint 50 százalékkal emelkedett a kiadott engedélyek mennyisége, a listát hazánk vezeti 300 százalékot meghaladó növekedéssel. Az FHB szerint a válság előtti építési boom várhatóan nem fog megismétlődni.
