BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A jegybank nyitott a fintech megoldásokra

Elkerülhetetlen a pénzügyi technológiai (fintech) forradalom a pénzügyi rendszerben, a jegybank alapvetően lehetőségként tekint az új megoldásokra – mondta a Figyelő című hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke.

A fintech cégek működését világszerte még alig szabályozzák, miközben hódit a közösségi finanszírozás. Ennek igazolására egy tanulmányt idézett Windisch László, miszerint 2015-ben a háztartások fizetési tranzakcióinak negyede, a hitelezés 14 százaléka nem a bankok, hanem a fintech vállalatok révén zajlott. Tavaly a közép-európai régióban 1,2, világszerte pedig már tavalyelőtt 23 milliárd dollár friss tőkét fektettek be a fintech cégekbe, érzékeltette a kérdés súlyát az MNB alelnöke.

Fotós: Földi D. Attila

Windisch László olyan felügyeleti és szabályozási rendszer mellett foglalt állást, amely nem akadályozza a fejlődést és a gazdaság versenyképességének javulását, de garantálja a szolgáltatásokat igénybe vevők biztonságát is. Mint kiemelte, ebből a szempontból fontos lesz megkülönböztetni, mi az, ami a hatékonyabb és olcsóbb fintech szolgáltatásokban a fogyasztók számára tényleges értéket hordozó innováció, és mi az, ami csak a megengedőbb szabályozásból származó költségelőnyből ered. A jegybank felügyeleti alelnöke szerint a megoldás keresésében segíthet a brit példa nyomán terjedő „szabályozói homokozó” egy olyan szabályozói keretrendszer, amely átmenetileg – amíg kiderül van-e kereslet a pénzügyi innovációjukra, illetve milyen esetleges kockázatok merülnek fel – felmenti a fintech cégeket a többi pénzügyi szolgáltatóra vonatkozó egyes szabályozói elvárások alól.

A fintech jellegű megoldások magyarországi támogatására szolgáló szabályozói kezdeményezések között Windisch László felsorolta, hogy az MNB rendelete alapján mobil telefonon, online módon is megtörténhet a pénzmosás elkerülése miatti azonosítás, az online szerződéskötés lehetővé válását és az azonnali fizetési rendszer bevezetését 2019 közepétől. Kiemelte, az MNB Európában elsőként szabályozta a felhőszolgáltatások használatát a pénzügyi szektorban.

Az új pénzügyi vállalatokkal szemben a bankrendszer innovációval és költségcsökkentéssel veheti fel a versenyt, ám a magyar pénzintézetek működési költsége európai összehasonlításban is magas és tavaly sem apadt.

Arra a felvétésre, hogy a költségtakarékosság a fiókok bezárását veti fel és az utóbbi időben a takarékszövetkezetekről érkeznek ilyen hírek, az MNB alelnöke biztosra mondta, hogy fiókbezárásra a jövőben is szükség lesz, bár érthető, hogy sok település megmaradásának zálogát látja abban, hogy a takarékszövetkezeti fiók helyben marad. Az ilyen fiók olyan költséggel terheli a pénzintézetet, amelyhez hasonló nem terheli a vele versengő bankokat, a takarékoknak pedig ugyanolyan hatékonyaknak kell lenniük mint a konkurenseknek. Ha vidékpolitikai célokat is be kell tölteniük, akkor állami kompenzációra lehet szükségük, amire példaként említette a kistelepüléseken működő fiókok alkalmazottainak célzott járulékcsökkentését.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek