„A magyar termelők érdeklődése egyre nagyobb Kína iránt, mivel az elmúlt öt évben megtízszereződött az agrárexport: 2011-ben még 6,5 millió eurót, míg 2016-ban már 73 millió eurót tett ki a kivitel értéke”- jelentette ki a földművelésügyi tárca vezetője a Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának mezőgazdasági szekcióját megnyitó beszédében. Fazekas Sándor szerint az előzetes adatok alapján ráadásul idén tovább nő a Kínába irányuló agrárexport, amely mintegy 25 százalékos növekedést fog elérni.
A miniszter hozzátette: Magyarország eredményeihez jelentősen hozzájárult, hogy Közép- és Kelet-Európa nemzetei közül ma hazánk rendelkezik a legtöbb termékcsoportra – sertés, liba, kacsa, marha és nyúlhús, valamint tejtermékek – vonatkozó kiviteli engedéllyel Kínába.
Össze kell fognia a régió országainak
„Nagyon fontosnak tartjuk az „Egy övezet, egy út” stratégia mentén szerveződő együttműködést, és bízunk benne, hogy Magyarország központi elhelyezkedése a közép-kelet-európai régióban, valamint előnyös földrajzi pozíciója Nyugat-Európa és Kína között komoly lehetőségeket tartogathat nem csupán a kétoldalú kereskedelemben, de a regionális logisztikai megoldásai tekintetében is” – hangsúlyozta Fazekas Sándor. Hozzáfűzte, Kína egy hatalmas piac, így egyértelmű, hogy a régió országainak össze kell fognia. „Külön-külön is elérhetünk eredményeket, de közösen több mint 100 milliós piacot jelentünk” – jelentette ki.
A miniszter elmondta azt is: a kezdeményezések is mutatják, hogy Kína fejlődése Közép- és Kelet-Európa számára nagy lehetőséget jelent, mert a kínai piac igényli a térség hagyományosan kitűnő élelmiszereit, valamint azt az innovációt is, amiben mindig is élen jártunk.
Fenntartható mezőgazdaságra van szükség
Fazekas Sándor szerint kiemelt érdekünk, hogy a jövőben olyan fenntartható mezőgazdaságot alakítsunk ki, amelyben az ökológiai, ökonómiai társadalmi szempontok egyaránt érvényesülnek. „A mezőgazdaság digitalizálása ezt tökéletesen kielégíti” – tette hozzá a miniszter. Példaként a precíziós gazdálkodást, dróntechnológia használatát, valamint a komplex vállalatirányító rendszereket említette. Úgy véli, hogy ezek használatával a költségek csökkenthetőek, a melléktermékek, valamint a hulladék aránya is a lehető legalacsonyabban tartható.
Felhívta a figyelmet, meg kell tanulni az internetes piac elvárásait, reagálni kell a fogyasztói igények változásaira és az új e-kereskedelmi hullám következményeire. Kiemelte, hogy országaink nem versenyezhetnek mennyiségben a legnagyobb államokkal, ezért csak minőségi termékeinkre, innovációs képességünkre valamint az összefogásra támaszkodhatunk. Szerinte ennek a megteremtése nem csak az államok feladata, hanem a magánszféráé is, ahol korlátok nélkül rendelkezésre áll az innováció és a tőke. „Magyarország ösztönzi a magánszféra szerepét Kína és a közép- és kelet-európai államok kapcsolatában, és célunk, hogy ezen a területen vezető szerepet töltsünk be” – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter.
