A megtakarítással nem rendelkezők nagy száma egyrészt azt jelenti, hogy csökken azok aránya, akik félretesznek, fokozódott a vagyonkoncentráció. Takács András szerint az adat azért is meglepő, mert növekednek a bérek, ennek ellenére a fogyasztás dinamikája lemaradást mutat. Az index egyik meglepetése, hogy jelentős csökkenés látható az eddigi népszerű megtakarítási módozatok körében, például az életbiztosításoknál.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: az egyetlen olyan instrumentum, amely markáns növekedést tud mutatni, az a lakástakarék. A gépkocsinyeremény-betétkönyv reneszánszát éli, és ebben az alacsony kamatkörnyezetben hasonló dinamikát tud felmutatni, mint a lakossági állampapírok.
Fotós: Kallus György
Emellett a kutatásból az látszik, hogy a legalapvetőbb pénzügyi-matematikai értelmezések is gondot okoznak a megkérdezettek jelentős részének. Ezért nem meglepő, hogy arra a kérdésre, hogy „Lekötne-e 300 ezer forintot 2 évre 2 százalékos kamat mellett?”, csak 15 százalék válaszolt igennel, pedig ez nagyon kedvező konstrukció a jelenlegi hozamkörnyezetben – mondta Takács.
„Időről időre visszatérünk arra a kérdésre, hogy az emberek hány százaléka tartja otthon megtakarításait. Tavalyhoz képest ez nem változott: a megkérdezettek 32 százaléka tartja otthonában, egyebek között azért, hogy kéznél legyen, amikor szükséges, vagy éppen azért, mert túl kicsi az összeg. Egyre többen választják ezt a módot, mert az adott válaszoló hamarosan felhasználja félretett pénzét” – ismertette az adatokat Takács.
A nyugdíjkérdés kapcsán kiderült, a megkérdezettek háromnegyede kiszámíthatatlannak tartja pénzügyi helyzetét, ezzel szemben 17 százalék az, aki vállalja, hogy havonta félretesz bizonyos összeget 71 éves koráig. A megkérdezettek 75 százaléka mondta, hogy az állam feladata az időskori biztosítása. Miközben a válaszadók 73 százaléka véli úgy, hogy nem lesz elég az állami nyugdíja, mégis 34 százalékuk szerint kizárólag a nyugdíjából fog megélni. A válaszadók 27 százaléka úgy számol, munkajövedelméből fog megélni idős korában, 11 százaléka befektetési jövedelemből, és 23 százaléka bökött rá a „nem tudom” válaszra.
Az index egészségügyi lába az állami egészségügy helyzetére is kitért. A megkérdezettek 45 százaléka véli úgy, hogy az állami egészségügy intézményei megfelelők. A magánegészségügyi ellátás költsége viszont 56 százalékuk szerint megfizethetetlen, 36 százalékuk gondolja úgy, hogy drága, de megfizethető, és csupán 4 százalék nem tartja olyan drágának, mint ahogy sokan gondolják.
Növelni kell a tudatosságot
A felnőtt lakosság pénzügyi ismeretei azonban tovább romlottak – véli Takács. Az emberek nem terveznek tudatosan, nem érzik magukénak a pénzügyi témát, a piac viszont az alacsony kamatkörnyezettel küzd, ezért növelni kell a tudatosságot, a nyílt és őszinte közbeszéddel, amely a többi között a média feladata. A piac oldaláról viszont az a legfontosabb feladat, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat fejlesszék, és megszólítsák azokat, akik eddig nem voltak bevonva. A fiatalabb generáció miatt például a digitális világban való megjelenés az elsődleges cél – összegezte az OTP öngondoskodási indexét Takács András.
