A miniszterelnök hozzáfűzte: ez a térség Európa gazdasági motorja, és dinamikus fejlődés előtt áll, a Kínával együttműködő 16 országban 119 millió ember él. Korábban Európa modernizálta Kínát és Ázsiát forrásokkal és technológiával, most a Kelet csillaga, Kína és Ázsia felemelkedése történik, illetve onnan érkezik tőke és technológia Európa továbbfejlesztésére – mondta a kormányfő. Az együttműködés Kínával egy win-win helyzet, ebből egész Európa és Kína is profitál. Számos sikeres kínai cég van jelen Magyarországon, zászlóshajói a digitális gazdaságnak, amelyek meghatározzák a nemzetgazdaságok jövőbeni sikereit.
Orbán Viktor kiemelte: az Egy övezet – egy út kínai program kölcsönös előnyökkel jár, ennek sikerében Közép-Kelet-Európa is érdekelt. Hozzátette: büszke arra, hogy az erről szóló megállapodást Magyarország írta alá először Közép-Kelet-Európában. A miniszterelnök megjegyezte: a legversenyképesebb befektetési környezet jött létre a térségben, ennek köszönhető, hogy sok milliárd dollár értékben valósultak meg kínai vállalatok beruházásai Közép-Kelet-Európában.
A kormányfő jelezte: a pénzügyi együttműködésre helyezik a hangsúlyt, a Kína – Közép-Kelet-Európa Alap eddigi tevékenysége sikeresnek bizonyult.
Most kezdődik a második fázis, a kínai és a magyar Eximbank erről ír alá egyezséget egymilliárd dollár értékben, a csúcstalálkozóhoz kapcsolódva. Orbán Viktor utalt arra, hogy Magyarország 1-1 milliárd jüan értékben kötvényt bocsátott ki Kína belső és külső piacán is.
A miniszterelnök bejelentette: a kínai forrásokból megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó közbeszerzési felhívást ma közzéteszik, Kína, egy EU-tagország és egy tagjelölt ország közös beruházása révén a tengeri selyemút európai végpontja és Közép-Európa között modern vasúti összeköttetést hoznak létre.
A kormányfő arról is szólt, hogy cél a kínai nyelvismeret terjesztése, Magyarországon már 12 egyetemen lehet kínaiul tanulni.
A kínai miniszterelnök szerint a 16 közép-kelet-európai ország és Kína együttműködése összhangban van a globalizáció trendjeivel, az utóbbi években 6 milliárd dollárról 9 milliárd dollárra emelkedett a kínai befektetések összege a térségben, szerteágazóak az üzleti kapcsolatok.
Li Ko-Csiang közölte: a Kína – Közép-Kelet-Európa Alap második fázisának elindítása mellett kettő milliárd dollár értékű fejlesztési alapot is létrehoznak. Az Egy övezet – egy út program révén, kínai és közép-kelet-európai cégek együttműködésében harmadik országok piacát is meg lehet hódítani Európában.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína az elkövetkezendő években több trillió dollár összegben importál árukat, így a közép-kelet-európai cégek előtt is számos lehetőség kínálkozik, például agrártermékek, tej, méz, gyümölcs esetében is. Szerinte a magyar agrártermékek versenyképesek lesznek a kínai piacon. Jelezte azt is: a térségbe érkező kínai turisták száma 200 ezerről 930 ezerre nőtt az elmúlt években.