Az építőipar is besegíthetett a GDP-be
Vöő György | Az építőipari termelés volumene 30,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist 2017 novemberében – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az első tizenegy hónapban 28,7 százalékos volt a növekedés. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta: az egyéb építményeket az infrastruktúra-beruházások húzták, így főként az állami út- és vasútfejlesztések. A vállalati szektorban új raktárépületeket, gyártócsarnokokat adtak át. Pörög a lakásépítés is, de egyes projektek csúsznak; ennek oka lehet a munkaerőhiány, nincs elég szakember. Kérdés, hogy mindez a jövőben miként oldható meg. Virovácz Péter továbbra is bővülést vár az ágazatban, de lassuló üteműt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak hangsúlyozta: az uniós forrásokon alapuló beruházások és az épületépítések, valamint a lakásépítések adnak lendületet az ágazatnak. Az uniós fejlesztések súlyát jelzi az is, hogy novemberben az újonnan megkötött szerződések állománya az egyéb építményeknél 43 százalékkal emelkedett, e megrendelések elsősorban út- és vasútfejlesztésekre szóltak. Az épületépítéseknél viszont csökkent az új szerződések állománya, arra utalva, hogy a fejlesztők igyekeznek befejezni megkezdett munkáikat. Németh Dávid szerint gondot jelenthet, hogy a mostani adószabályok alapján csak 2020-ig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfakulcs. Ha a kedvezményt nem hosszabbítják meg, eshet a lakásépítési kedv.
A TakarékBank elemzője, Horváth András szerint 2017 egészére 28 százalék körüli építőipari növekedési adat várható, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve némileg felfelé mutatnak a kockázatok. A szektor érdemben hozzájárulhatott a tavalyi GDP-növekedéshez. A szakember az idén átlagosan 18 százalékos építőipari bővüléssel kalkulál, mivel a 2017-es bázisév jóval erősebb, mint az előző esztendő.
