Döntött az EU egyik legnagyobb tagállama, a miniszterelnöke bejelentette: visszaállhatnak az atomenergiára
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök bejelentette a parlamentben, hogy a kormány még ezen a nyáron törvénytervezetet terjeszt elő a nukleáris energiatermelés újraindításáról. Ez közel négy évtizeddel azután következik be, hogy az ország a csernobili katasztrófa hatására népszavazáson búcsút intett az atomenergiának.
Róma az orosz-ukrán háború kirobbanása óta igyekszik csökkenteni függőségét az orosz kőolaj- és gázimporttól. A helyzetet tovább élezte az Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborúja, valamint a Hormuz-szoros lezárása, amelyek még sürgetőbbé tették az alternatív energiaforrások keresését. A mesterséges intelligencia terjedésével megjelenő, energiaigényes adatközpontok szintén növelik az ország villamosenergia-szükségletét.
„A jelenlegi helyzet – amelyet rendkívül összetett nemzetközi gazdasági körülmények és tartós geopolitikai feszültségek jellemeznek – hatással van a növekedésre, az energiaköltségekre, a vállalkozások versenyképességére és a háztartások vásárlóerejére" – fogalmazott Meloni a felsőházban tartott felszólalásában.
A Telegraph emlékeztet: Olaszország ugyan jelentős beruházásokat hajtott végre a nap-, szél- és geotermikus energia fejlesztésébe, a kormány álláspontja szerint ezek a megújuló források önmagukban nem elegendők az ellátásbiztonság garantálásához. Az atomenergia visszatérése emellett hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez is – hangsúlyozzák a javaslat támogatói.
Az egyik legdrágább energiapiac Európában
Az atomenergia újraindítása az energiaárakat is mérsékelhetné: Olaszország az európai rangsorban az egyik legdrágább villamosenergia-piaccal rendelkezik, ami nagyrészt a földgázimporttól való kiszolgáltatottságának köszönhető. A javaslat ugyanakkor várhatóan komoly vitákat vált ki.
A nukleáris reaktorokat évekig tart megépíteni, a keletkező radioaktív hulladék ártalmatlanítása évszázados megőrzést és tetemes költséget igényel, a megfelelő telephelyek kiválasztása pedig különösen nehéz egy földrengéseknek kitett országban. A bejelentés Meloninak politikai kockázatot is jelent, ugyanis az atomenergia megosztja az olasz társadalmat.
A dél-európai ország 1987-ben, az előző évi csernobili baleset hatására tartott népszavazáson mondott nemet az atomenergiára. 2011 júniusában, a japán fukusimai katasztrófa után három hónappal az olaszok több mint 90 százaléka ismét elutasította az atomhoz való visszatérést. Utóbbi referendumot az akkori miniszterelnök, Silvio Berlusconi kezdeményezte.
Olaszország moduláris reaktorokban gondolkodik
A Meloni-kormány azzal érvel, hogy a nukleáris technológia biztonsági szempontból sokat fejlődött, és a tervek szerint a legkorszerűbb kis moduláris reaktorokat (SMR) építenék meg. Gilberto Pichetto Fratin környezeti és energetikai miniszter szerint Olaszország a következő évtized közepére rendelkezhet teljes körűen működő nukleáris szektorral.
Alessio Butti, a technológiai innovációért felelős miniszterhelyettes szerint a megújuló energia önmagában nem elégséges az ország jövőbeli szükségleteinek fedezéséhez. „Energiára van szükségünk, különben nem tudjuk fenntartani az innovációt, a vállalkozásokat és az ipart. Olyan kis moduláris reaktorokról van szó, amelyek gyökeresen megváltoztatták a paradigmát" – mondta.
A bejelentést az üzleti szféra is örömmel fogadta. Emanuele Orsini, az Olasz Munkáltatói Szövetség (Confindustria) elnöke közölte: örülnek annak, hogy rövid időn belül a parlament elé kerülhet a nukleáris energiáról szóló javaslat. Az ellenzéki képviselők azonban bírálták a tervet.
Egész Európa újragondolja az atomenergiát
Míg 1990-ben Európa villamosenergia-termelésének közel 30 százaléka nukleáris forrásból származott, ez az arány mára mintegy 15 százalékra csökkent. Az olasz döntés nem egyedüálló: az öreg kontinens számos országa fontolgatja a korábban leállított atomerőművek reaktiválását. Belgium, Svédország, Dánia és Hollandia egyaránt felülvizsgálja korábbi kivonulási döntéseit.
Az Európai Nukleáris Energiacsúcson Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stratégiai hibának minősítette a számos atomerőmű leállításáról korábban hozott döntéseket. Új pénzügyi támogatást bejelentve megbízható és megfizethető, alacsony kibocsátású energiaforrásként méltatta a nukleáris energiát.
Ezzel szemben Németország a fukusimai katasztrófa hatására döntött az atomenergiáról való teljes lemondás mellett, utolsó reaktorát 2023-ban kapcsolta le. Friedrich Merz kancellár ugyan sajnálatosnak nevezte a döntést, de visszafordíthatatlannak tartja azt.
