A szociáldemokraták (SPD) igent mondtak ugyan a koalícióra az Angela Merkel vezette CDU–CSU-val, de azonnal új követelésekkel álltak elő. A többi között el akarják érni a határozott időre szóló munkaszerződés alkalmazásának korlátozását, megszüntetnék a kettős magán-állami egészségbiztosítási rendszert, valamint lehetővé tennék kivételes esetekben, méltányosságból a családegyesítést az oltalmazotti státuszt szerző menedékkérőknek.
Forrás: AFP/Kay Nietfeld/dpa
Martin Schulz pártelnök a hétvégi kongresszuson ígéretet tett arra is, hogy nyomást gyakorol majd a konzervatívokra a menekültkvóta megszüntetése és a munkavállalói jogok szélesítése érdekében. A Kereszténydemokrata Unió (CSU) azonnal elutasította a követeléseket, arra hivatkozva, hogy az előzetes koalíciós megállapodás feltételein nem változtatnak.
Már ez az előzetes megállapodás is sok aggodalmat okoz a gazdaság szereplőinek. Az alku miatt ugyanis az ország teljes tervezett 46 milliárd eurós költségvetési többletét szétosztogatták az oktatástól kezdve a lakhatás támogatásán keresztül a honvédelemre – emlékeztetett elemzésében a brit Financial Times. Ezzel azonban még nincs vége a költekezésnek, az anyáknak ígért újabb évi négymilliárd eurót visz majd el a szövetségi költségvetésből, amely így is évente 90 milliárdot fizet nyugdíj-hozzájárulásként. Ennek az ígéretnek az anyagi vonzatát legalább kiszámolták, azt azonban még nem tudni, mennyibe kerül majd az a terv, hogy 2025-ig a nyugdíjjogosult karrierje alapján kiszámolt átlagbér 48 százalékára emelik az állami nyugdíjakat.
Az újabb bal–jobb nagykoalíció lehetetlenné teszi a CDU azon választási ígéretének betartását is, hogy 15 milliárd euróval csökkentsék az adóterheket, ezt ugyanis az SPD határozottan ellenzi. Azzal, hogy Németország nem követi az amerikai példát, hamarosan itt lesz a legmagasabb a társasági a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai között – figyelmeztetett Clemens Fuest, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint Németország „ritka lehetőséget” mulaszt el, amikor gazdaságélénkítés helyett a kiadásokat növeli.
A vállalatok terhei is emelkedni fognak, a koalíciós megállapodás szerint ugyanis a munkaadóknak az eddiginél többel kell hozzájárulniuk a munkavállalóik egészségbiztosításához – ez a munkaadók szövetségének (BDA) számításai szerint évi ötmilliárd eurós többletterhet ró a cégekre. Ingo Kramer, a BDA vezetője szerint az egyezség semmi jót nem ígér a német versenyképesség növelésére vonatkozóan.
